A kicsit hozzáértőbbek sejtik, hogy e nem mindennapi feltárás komoly régészeti lelőhelyen folyik.
Hargitai András régészt, a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága Xántus János Múzeum munkatársát, a munkálatok irányítóját felkeresve választ kaphattunk az oly sokszor felmerült kérdésre. Tájékoztatását négy darab értékes fénykép rendelkezésünkre bocsátásával is segítette.
Íme a válasz:
„A 86. számú főút mentén, a Csornai elkerülő út nyomvonalában található Szilsárkány, Miklós – tag lelőhely. A május eleje óta tartó ásatáson egy késő bronzkori - kora vaskori (mintegy 2800 ével ezelőtt lakott) település feltárását végzik a győri múzeum munkatársai. Eddig mintegy három és fél hektáros területet sikerült feltárnunk, melyen csaknem 1300 különféle régészeti objektum került elő. A településen megfigyeltünk több félig földbemélyített téglalap alakú veremházat. Többségüknél a rövidebb oldalak közepein a tetőtartó ágasfák leásott helyeit - a régészek ezt cölöphelynek nevezik - is sikerült dokumentálni. A házakhoz tartozó kemencéket nem sikerült megfigyelni, feltehetőleg nem épített kemencével fűtöttek, hanem a ház közepén nyílt tűzrakó helyet alakítottak ki, melynek nem maradt megfigyelhető nyoma. A szubhumuszból kézi erővel sikerült kiásni egy egykor leégett ház – sajnos nagyon töredékesen megmaradt - padlójának átégett maradványait. A kemencék a házaktól külön találhatók, csak a talajra épített sütőfelületük – platnijuk – maradt meg. Egy szabálytalan alakú gödörben egymás közelében négy ilyen platnit sikerült dokumentálni, közülük kettőt egy, egyiket pedig két alkalommal is megújították, újjáépítették. A feltárt objektumokból rendkívül gazdag leletanyag kerül elő. Igen sok egész vagy csaknem egész kerámiaedény, a fonásnál használt orsógombok, a szövésnél nélkülözhetetlen szövőszéknehezékek, több díszes bronztű, több agyagból készült merítőkanál, az emberi test díszítésére használt agyagpecsételőből kettő darab, valamint egy madár alakú idol töredéke is. A telephez tartozott több kút is, ezek közül az egyiknek a fa deszkákból csapolással összeállított bélését is megtaláltuk és konzerváltuk. A lelőhely egy jól körülhatárolható részén, a vaskori jelenségek között, egy későbbi korszak, a Római kori lakosság néhány urnás temetkezése került elő. A halotti máglyán elégetett test maradványait, egy - többnyire díszes - edénybe helyezték, a túlvilági útravalóul szánt mellékletekkel együtt, és az egészet elföldelték a temetőül kijelölt területre. A kerek sírgödrökben az urnák mellett több kisméretű edényke, valamint a máglyán megégett bronz és üvegtárgyak voltak. Az egyik urna mellé (a tulajdonosa alighanem katona volt) egy dárdahegyet is elhelyeztek. Ugyanezen a területen találtunk három, szintén római kori csontvázas temetkezést is. A koruk meghatározását egy mellékletként elhelyezett negyedik századi ezüstpénz tette lehetővé. A lelőhelyen belül ugyanezen a területen, a gépi földmunkát megelőző fémkeresőzés során több bronzfibula – díszes ruhakapocs – bronztűk, pajzs vasmarkolata, pénzérmék, valamint dárdahegy is előkerült. Mivel a feltárandó terület nagy kiterjedésű (az út nyomvonalában található csaknem öt hektár) és régészeti jelenségekkel sűrűn fedett, a feltárás november végéig eltart, és a jövő évben, a szerződésektől függően, valószínűleg folytatódik."- zárta tájékoztatójátHargitai Andrásásatásvezető