Nyolc hónap telt el azóta, hogy a Mol átvette a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét. A fémhulladékok esetében óriási a visszaesés, a második félévben az anyag negyven százaléka eltűnt a piacról, az akkumulátorok esetében hatvan százaléka. Akkora a baj, hogy a kormány az Európai Bizottsághoz fordult, mert nem tudjuk tartani a vállalt újrahasznosítási számokat. Pedig az állam éppen azért szervezte ki koncesszióba a piacot, hogy növekedjen az újrahasznosítási arányszám.- írta meg a Szabad Európa.

„Átlagosan mintegy negyven százalékkal csökkent a magánszemélyek és a vállalatok által leadott fém mennyisége a koncesszió elindulása óta” – mondta a Szabad Európának Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete (MFSZE) elnöke.

A magyar állam 2023. július 1-jétől adta koncesszióba a hazai hulladékpiac nagy részét 35 évre a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek (Mol). A Mol erre egy külön céget alapított, a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt.-t (MOHU).

A fémek esetében már megbízható adatok vannak, mivel a 2013-as fémtörvény életbelépése óta mindennap jelenteniük kell a fémkereskedőknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), hogy ki, mennyi és milyen fajta fémet adott le a MÉH-telepeken és egyéb átvételi pontokon.

A magánszemélyek összes adatát, személyiigazolvány-számát, adószámát, lakcímkártyájának adatait rögzítik, vagyis a NAV igen részletes, pontos és naprakész adatbázissal rendelkezik. Az adatoknak köszönhetően tényszerűen bemutatható, milyen hatása volt annak, hogy a kormány egy magáncéget, egy olajtársaságot bízott meg a hazai hulladékpiac feletti kontrollal.

51 százalékkal csökkent a MÉH-telepeken megjelenő magánszemélyek száma. Ez azt jelenti, hogy míg 2022 második fél évében 648 ezren adtak le fémet, addig tavaly ugyanebben az időszakban már csak 333 ezren.

A koncesszió júliusi indulását követően a MÉH-telepeket feleannyian keresték fel, mint az előző év hasonló időszakában.

Ha a NAV adatbázisát nézzük, nemcsak a lakosság esetében csökkent a tranzakciók száma, hanem a vállalkozásoknál is. 2022 második fél évéhez képest 29 százalékkal kevesebb fémleadás történt céges szinten is 2023 júliusa és decembere között.

Kérdés, hogyan alakult a leadott mennyiség. A NAV adatai szerint ez 41,5 százalékkal zuhant, miután 227 ezer tonnáról 133 ezer tonnára csökkent a tavalyi második fél évben 2022 hasonló időszakához viszonyítva.

Az intézményi, vagyis a céges fémleadás tipikus esete például, ha egy autószerelő beviszi a MÉH-telepre, fémudvarba a régi, elromlott alkatrészeket, amelyeket kiszerelt a gépkocsikból. A céges leadott mennyiség a koncesszió előtti 1,07 millió tonnáról 619 ezer tonnára csökkent, a visszaesés 42,2 százalékos.

Szlávik Mónika szerint a visszaesésben komoly szerepe van annak, hogy sem a kormányzat, sem a Mol nem egyeztetett érdemben a koncesszióról a szakmai szervezetekkel. „A koncesszió indulását megelőzően, közben és azóta is sok a bizonytalanság, nem lehet pontosan tudni, hogy milyen fém tartozik a koncesszió hatálya alá, és mi az, ami nem” – mondta.

A fémkereskedők szakmai szervezetének elnöke szerint az emberek elbizonytalanodtak, hogy mit vihetnek be a fémtelepre, és mit nem.

A jogszabályi paragrafusokat és a minisztériumi állásfoglalásokat úgy lehetne lefordítani, hogy minden olyan hulladék, amely a háztartás napi szintű működése során keletkezik, és a hulladékbirtokosok által a vegyesen és szelektíven gyűjtött gyűjtőedényzetben elhelyezésre kerül, a koncesszió hatálya alá tartozik, továbbá a körforgásos termékek hulladékai tartoznak még egyértelműen ide.

Fémek estében például a fém csomagolási hulladék, mint a konzervdoboz vagy az alumíniumból készült sörösdoboz.

„Lényegében az a fémhulladék, ami jellemzően a szelektív kukába kerül, vagy amit lomtalanításkor dobnak ki az emberek” – mondta Szlávik Mónika. Az MFSZE már a koncesszió kihirdetésekor vitába keveredett a Mollal, mert a cég úgy értelmezte, hogy az építési-bontási hulladékon kívül lényegében minden fém a koncesszió hatálya alá tartozik, ami egy háztartásban előfordul egy ingatlan körül.

Szlávik Mónika szerint túl későn érkezett meg az adóhivatal és a minisztérium állásfoglalása arról, hogy ez nem így van. A NAV és a szaktárca szerint azok a fémek koncessziókötelesek, amelyeket korábban is közszolgáltatás keretében szállítottak el a szelektív kukákból vagy lomtalanításkor. Minden más szabadon értékesíthető bármely fémkereskedő részére.

„A mai napig gondot jelent ennek értelmezése, mert például az adóhivatal is csak vélelmezi, mi is csak vélelmezzük, hogy mi tartozik a koncesszió hatálya alá. Olyan jogszabály ugyanis, amely felsorolná fémfajtánként a koncesszióköteles anyagokat, a mai napig nem készült” – mondta Szlávik Mónika.

Az is gondot okozott, hogy július közepére, vagyis két héttel a koncesszió indulása után csak 47 cég kötött szerződést a MOHU-val, miközben júniusban még 456 engedéllyel rendelkező fémkereskedő volt az országban. A NAV adatai szerint tavaly augusztus elején mintegy 590 telephely rendelkezett fémkereskedelmi engedéllyel. Ezek közül – a MOHU honlapján látható legfrissebb lista szerint – 123 telephelyen lehet fémet átadni.

A koncesszió alá tartozó fémeket csak a MOHU-val szerződött fémudvarokban lehet leadni, vagyis azáltal, hogy közel ötödére zuhant az átvevőhelyek száma, sokkal nagyobb távolságot kell megtennie annak, aki legális keretek között szeretne megszabadulni a fémhulladéktól.

A leadott akkumulátorok mennyisége csökkent a legtöbbet

Az ólomtartalmú fémhulladékok során tartja számon a NAV az akkumulátorokat. Míg 2022 második fél évében 8611 tonna szerepelt ezen a soron, addig a tavalyi második fél évben már csak 3434. Ez hatvanszázalékos csökkenés. Kevés helyen lehet leadni a régi aksikat, a MOHU csak 187 forintot fizet kilogrammonként, miközben Szlovákiában 250–270 forintos kilónkénti áron veszik át.

„A hulladékpiacról eltűnt mennyiség jelentős része illegális fémkereskedőkhöz kerülhetett, akik a határ menti, elsősorban schengeni országokban működő szlovák, osztrák és szlovén fémtelepeken adták el” – mondta Szlávik Mónika.

Az Energiaügyi Minisztériumban írták azt a beadványt, amely a hasznosítási célszámokra kér derogációt az Európai Uniótól, mert nem fogjuk tudni teljesíteni a 2025. december 31-ig vállalt kötelezettségeinket.A derogációs kérelem meg is érkezett decemberben Brüsszelbe, az Európai Bizottsághoz.

Szakmai szervezetek és a piacon tevékenykedő cégek szerint eleve hibás elvek alapján épült fel az egész koncesszió: a Mol ugyanis nem gondolt a kis begyűjtőkre, a „méhecskékre”. Ezek a kis szolgáltatócégek vagy egyéni vállalkozók nem feleltek meg a pályázati kiírásnak, egész egyszerűen azért, mert a MOHU a nagyobb vállalatokra koncentrált.

„Úgy gondolták, hogy majd a nagy cégek behozzák a kicsiket alvállalkozóként a rendszerbe. Csakhogy ha egy olyan vállalat, amely leszerződött a MOHU-val, behoz egy kis begyűjtőt maga alá, akkor komoly kötbérteher mellett felelősséget kell vállalnia érte”.

Ez azt jelenti, hogy a teljesítésért, a vállalt mennyiségért és a minőségért is felelősséget kell vállalnia a kis cég helyett. A legtöbben ezt nem vállalták. A nagyobb hulladékos cégek nagy része csak úgy tud rentábilisan működni, ha nagyobb hulladékkibocsátóktól szerzi be az anyagot. A kicsikhez, mint például egy falusi kisbolt, nem fognak kimenni, mert nem éri meg.

Ezeket a kisebb helyeken koncentrálódó, de összességében jelentősnek mondható mennyiségeket rendszerint az egy-két főt foglalkoztató „méhecskék” hozták be a rendszerbe. A koncessziós rendszerben nagyon hiányoznak ezek a kis cégek és az általuk gyűjtött anyag.

További részletek, grafikonok, adatok a Szabad Európa cikkében.