Az intézmény az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett arra, hogy a PTE és konzorciumi partnerei, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop) 2017-ben nyert el 1,494 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást a négy esztendőn át zajló kutatási projektre.

A kutatások a heveny hasnyálmirigy gyulladás, az agyi érkatasztrófa és a szívelégtelenség, mint kiemelt halálozási mutatóval járó betegség túlélési esélyét célozták.

A projekt eredményeként a laboratóriumokban és a betegágy mellett dolgozó szakemberek fogtak össze, és gyűjtötték a kórházakban a betegek adatait és mintáit. Ezeket a kutatók rendszerezték, és további vizsgálatoknak vetették alá. Az adatok elemzése után tudományos eredményeiket nemzetközileg elismert szaklapokban mutatták be.

A közleményben Hegyi Pétert, a Stay Alive projekt szakmai vezetőjét, a PTE Transzlációs Medicina Intézetének vezetőjét idézve kiemelték: a kapott eredmények alapján a szakértők javaslatokat tudnak tenni a legveszélyesebb betegségek esetében a leghatékonyabb kezelés megválasztására.

A PTE a programról korábban kiadott sajtóközleményében jelezte: a súlyos, akut, életet veszélyeztető betegségek a jelenleg alkalmazott orvosi beavatkozások mellett is elfogadhatatlanul magas, 30-50 százalékos halálozási aránnyal járnak. Az arány csökkentése az úgynevezett transzlációs medicina bevezetésével javítható; annak célja, hogy az alapkutatások és klinikai kutatások eredményei mihamarabb hasznosítóvá váljanak a betegellátásban is.

Kitértek arra: a klinikai kutatások fontos részét képezi a betegadatok gyűjtése - az akut agyérkatasztrófa, az akut hasnyálmirigygyulladás, illetve a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál kapcsán több beteggel kapcsolatban állnak rendelkezésre ilyenek -, míg a működő betegregisztereken kívül három klinikai vizsgálat is elindult a heveny hasnyálmirigygyulladás témájában.

Az akkori közlés szerint a projekt hozzájárul a tudományos eredmények klinikai gyakorlatban történő hasznosításához, a betegek kórházi tartózkodásának rövidítéséhez, a halálozási mutatók javításához, végső soron pedig az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentéséhez.