A kitűzött cél pedig minden esetben az ügyfelek minél gördülékenyebb kiszolgálása, a költségek lefaragása, a racionális működtetés. A járási rendszer létrehozásával a közigazgatás átalakítása új fejezetéhez érkezett: Zala megye és Veszprém megye kormánymegbízottjai, Rigó Csaba és Dr. Kovács Zoltán összegezték tapasztalataikat a Rádió Orient műsorában.

Kovács Zoltán kormánymegbízott kifejti, a mostani helyzet hasonló a kilencvenes évekhez, amit ő polgármesterként élt át: akkor rendszerváltás zajlott, most a közigazgatás struktúrájának rendszerváltása történik. Új struktúrát kell kialakítani, új szabályokat megismerni. Nehéz belerázódni, de szép feladat, ami sok lehetőséget tartalmaz. Komoly szervezet-átalakítást és fejlesztést igényelt az integráció, a kitűzött cél pedig minden esetben az ügyfelek minél gördülékenyebb kiszolgálása, a költségek lefaragása, a racionális működtetés. A koncentrált, együttes rendszer hatékonyabbá teszi a munkájukat. Fontos a takarékoskodás, az egységes közbeszerzési pályázatok kiírása, a bérleti díjak lefaragása, a szerződések minél kedvezőbbé tétele.

Nem csak a közigazgatás, hanem a közigazgatásban dolgozók hozzáállását is meg kell újítani, teszi hozzá Rigó Csaba. Az első az állampolgár: minden változtatás az ő érdekükben történik. Érezzék úgy az adófizetők, hogy a pénzüket megéri a közigazgatásra fordítani. Zala megyében is sokat meg tudtak takarítani az átszervezésekkel, sok szerződést felmondtak és jobbakat kötöttek helyettük, átgondolták, és teljesen újraszervezték a gépjárműállományt, racionalizálták a gépjárműfutásokat, lemondtak a kölcsönzött munkaerőről, megszervezték a belső postát, minimálisra csökkentették a reprezentációs költségeket. Az egész rendszer működése gördülékenyebb és ez által olcsóbb lett.

Az átalakítás elérkezett egy fontos fordulóponthoz, a járások és a kormányablakok kialakításához, illetve bővítéséhez. A kormányablakoknál nem csak az ügyterhelést, hanem a hosszított nyitva tartást és az egyablakos rendszert is bírniuk kell az ügyintézőknek. Ez nem csak mennyiségi, hanem minőségi változás is. Az állampolgár bármilyen üggyel is menjen be, érezze úgy, hogy segítettek neki, vagy elindították az ügyét. A kiválasztás jelenleg is folyik, kik lesznek alkalmasak, hogy bekerüljenek a két féléves képzésbe, ami a felsőfokú, szakirányú végzettségen és az aktív nyelvtudáson túl minden kormányablakos ügyintézőnek kötelező. A járások kialakításával pedig az államhoz kerülnek majd vissza olyan államigazgatási feladatok, amiket eddig az önkormányzatoknak, jellemzően a jegyzőnek kellett elvégeznie. Az állampolgár számára az eredmény a lényeges, hogy az ügye minél gyorsabban és egyszerűbben elintéződjön, a járások pedig az ügysegédekkel egészen a kistelepülésekig eljutnak majd. Ez nem „állami terjeszkedés”, inkább a rendszer finomhangolása, mutat rá Rigó Csaba.

Bár a jegyzők és kollégák eddig is tisztességgel ellátták a feladatokat, most világos és különálló felelősségük lesz. Azok az ügyek, amikhez helyismeret szükségesek, maradnak az önkormányzatoknál, a jogszabály alapján intézhető ügyek pedig a járásokhoz kerülnek. A járási hivatalok vezetőjének öt év szakmai ismerettel kell rendelkeznie, nem politikai megfontolás alapján választják ki. Főként aljegyzők, jegyzők, főosztályvezetők jelentkeztek a felelősségteljes munkára, olyan szakemberek, akik alaposan ismerik a közigazgatást-hangsúlyozta a két kormánymegbízott a jövővel kapcsolatban.