A világ teljes energiafogyasztásának egyharmadát Kína és az Amerikai Egyesült Államok adja, ha figyelembe vesszük a lakossági és ipari felhasználást. Magyarországon a lakosság pazarolja leginkább az energiát, az ország teljes energiafogyasztásának kb. 32 százalékát teszi ki, miközben például az osztrák lakosság sokkal takarékosabb, mindössze 23 százalékot, a szlovák pedig csak 20 százalékot használ fel.

Éppen ezért egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy van még hová fejlődni, amikor energiamegtakarításról beszélünk. Egy átlagos magyar családi ház – a Kádár-kocka – szigetelésével akár 50 százalékkal csökkenthetjük a fűtésre és hűtésre használt energiafelhasználásunkat.

Mit nyerünk, ha spórolunk az energiával?
Csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, egészségesebbé válik a környezetünk, csökkentjük a légszennyezést, hozzájárulunk az energiabiztonsághoz, csökkentjük épületeink fenntartási költségeit, pozitív makroökonómiai hatások lépnek fel, hozzájárulunk az ipari termelékenységhez, hozzájárulunk a szegénység csökkenéséhez, munkahelyeket teremtünk, csökkentjük az energiaszámlánkat és így növeljük az elkölthető jövedelmet.

Magyarország egy főre jutó évi 6,27 tonnás CO2-kibocsátásából 1,43 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Ez az előző évekhez képest 10 százalékos növekedést jelent, annak ellenére, hogy 2050-re a cél a klímasemlegesség elérése lenne.

Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a mutatók emelkedéséhez, a klímaváltozáshoz. Magyarország ökológiai lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a fenntartható fejlődés elve szerint tehetne.

A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán környezetvédelmi, hanem nemzetgazdasági kérdés is.

Klímaharc az otthonunkban kezdődik, a rezsiszámla nem hazudik
A Knauf Insulation szakembereinek számítása szerint a családi házakban felhasznált energia háromnegyedét fűtésre (és egyre nagyobb arányban hűtésre), 12 százalékát a használati meleg víz előállítására, 13 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és a világításra fordítjuk. Ezek alapján egy háromfős, 100 m2-es házban élő család például csak a fűtésre és hűtésre felhasznált energiával 1 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente. A magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen.
Nem mindegy, mi van a fejünk felett

Hazánkban több száz millió négyzetméternyi tető szorulhat felújításra. A Knauf Insulation arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiapazarló, ami nem csak életvitelünknek, hanem lakóépületeink rossz energiahatékonysági állapotának tudható be, 70 százalékuk ugyanis energiahatékonysági szempontból nem megfelelő. A rossz nyílászárók, a korszerűtlen fűtőberendezések és a rosszul vagy egyáltalán nem hőszigetelt homlokzatok mellett a tetőn keresztül is rengeteg energia távozik feleslegesen.

„Becsléseink szerint Magyarországon nagyságrendileg 350 millió m2 tető szorulhat felújításra” – mondta Nagy Gergely, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. Megfelelően szigetelt tető esetén fűtési/hűtési költségünk akár 25 százalékát is megtakaríthatjuk, ami éves szinten akár 10 milliárd forintot is jelenthet hazánkban, csak azzal, ha a családi házak tetejét rendbe hoznánk, és természetesen ez CO2 kibocsátásunkat is jelentősen csökkentené” – tette hozzá a szakember.
Mi is elvégezhetjük, de jobb, ha szakemberre bízzuk

Érdemes tudni, hogy a tetőszigetelést akár mi magunk is elvégezhetjük. Tekercses vagy táblás üveggyapottal könnyen és gyorsan hőszigetelhetünk a szarufák között és alatt, lehetőleg két rétegben, eltolt illesztésekkel. Ennél még egyszerűbb és gyorsabb megoldás a padlásfödémre leteríteni az üveggyapotot. Természetesen ügyeljünk a megfelelő páraáteresztésre és párazárásra, és a jó anyagminőségre, vastagságra - legalább 20-25 cm vastag szigetelés szükséges!

Szakemberek több évtizedes tapasztalata, hogy akár az 5-6 éves tetők – a szakszerűtlen tervezés és kivitelezés miatt – is javításra szorulnak. A rosszul kivitelezett, szigetelt tetőt nagyon nehéz, költséges és időigényes kijavítani. Erre kínálhat megoldást az innovatív, fújható üveggyapot szigetelés, mely akár egy nap alatt megvalósítható, épület típustól függően, bontási és javítási munkák nélkül.
A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövid távú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiakiadásainkat.