Az államfő kifejtette, a klímaváltozás a Föld számos országában okoz majd a gazdaságra nézve is súlyos problémát, kezdve a szabadban történő munkavégzéstől, a különböző szúnyogok által terjesztett betegségekig, vagy a parlagfű koncentrációjának növekedéséig.

A levegő, a víz és az egyéb természeti kincsek károsítása mellett Áder János előadásában kitért a klímaváltozás egészségre gyakorolt hatására. Példaként elmondta, hogy tavaly Magyarországon öt hőségriadót kellett elrendelni, és 1600-an haltak meg a hőség következtében.

A Klímaváltozás, vízválság, egészség. Merre tart a világ? Mit tegyünk? című orvostanhallgatóknak tartott előadásában Áder János példaként elmondta, hogy például az Öböl-országokban lényegében 2030-ra elérik azt az állapotot, hogy az év 7-8 hónapjában lehetetlen lesz a szabadban munkát végezni, ez a korlátozott munkavégzés pedig az adott ország GDP-jére lesz minden bizonnyal negatív hatással.

A köztársasági elnök felhívta a figyelmet a klímaváltozással összefüggő, különböző súlyos megbetegedést - maláriát, zikalázat - okozó szúnyogok északi féltekén történő megjelentésére, vagy a parlagfű pollenkoncentrációjának növekedésére. "Új, vagy már régen elfelejtett betegségekkel kell felvenni a harcot" - emelte ki az államfő.

Áder János szerint a migráció kérdését a klímaváltozással összefüggésben is vizsgálni kell, mint mondta, részben a háborús övezetekből, részben pedig a klímaváltozás következményeként manapság 65 millió ember van úton. Van, aki csak a szomszéd városig, országig, de van, aki eljött Európáig - mondta.

Ha ezt az összefüggést nem látjuk, akkor vakok vagyunk - tette hozzá Áder János. A probléma megoldására nemzetközi összefogásra és "dollár milliárdokra" van szükség, de ha nem teszünk semmit, akkor ennek következményeit elsősorban Európa fogja látni.

Az államfő - aki előadását számos képpel, grafikonnal és a hallgatósághoz intézett kvízkérdésekkel tarkította - kifejtette, ha a környezeti terhelés nem fog csökkenni, akkor jövőben számos természeti, gazdasági, társadalmi problémával kell a világnak szembe nézni. Áradások és aszályok és egyéb természeti csapások gyakoribbá válásával kell számolni, továbbá az élelmiszertermelés feltételeinek romlásával, a tengerek savasodásával, a jégtakaró olvadásával kell szembe nézni.

Áder János kiemelte, a klímaváltozáshoz jelentősen hozzájárult a gyorsuló világ, a Föld népességének ugrásszerű növekedése, az urbanizáció erősödése. Elmondta, minden héten egymillió ember válik városlakóvá, aminek az lesz a következménye, hogy 2050-ig annyi infrastruktúrát kell megépíteni, mint amennyit az elmúlt kétezer évben összesen - érzékeltette az államfő. Hozzátette: a természeti erőforrások koncentrációja zajlik az urbanizáció révén, amely végső soron a széndioxid-kibocsátás drámai növekedéséhez vezetett.

Áder János előadásában kitért a tavalyi párizsi klímamegállapodásra is, amelyről úgy tartja "lélektani áttörés történt", hiszen - mint mondta - a politikusok nagy többsége mára elfogadja, hogy a klímaváltozás egy létező politikai, gazdasági, társadalmi probléma.

"A legnagyobb bajt elkerültük, a legnagyobb jót azonban nem értük el" - fogalmazott a párizsi klímacsúccsal kapcsolatban a köztársasági elnök, és úgy vélte, a megkezdett úton tovább kell lépni, és további megoldásokra van szükség. Pozitívumként értékelte, hogy Amerika és Kína ratifikálta a párizsi dokumentumot, és jó hír az is - folytatta az államfő, hogy 2020 helyett már az idén életbe léphet a klímaegyezmény.