Városlista
2022. október 6, csütörtök - Renáta

Hírek

2021. Június 25. 18:19, péntek | Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

A kozmikus hajnal 250-350 millió évvel az ősrobbanás után következett be

A kozmikus hajnal 250-350 millió évvel az ősrobbanás után következett be

Az első csillagok 250-350 millió évvel a világegyetem keletkezése után keletkeztek a University College London és a Cambridge-i Egyetem tudósai vezette nemzetközi csillagászcsoport közös tanulmánya szerint.

A brit Királyi Csillagászati Társaság folyóiratában közzétett kutatásuk azt jelzi, hogy az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) James Webb űrteleszkópja, amelyet novemberben terveznek a világűrbe juttatni, elég érzékeny lesz ahhoz, hogy közvetlenül megfigyelje a galaxisok születését.

A kutatócsoport a jelenleg ismert legtávolabbi galaxisok közül hatot vizsgált, amelyek fénye több mint 13 milliárd év alatt jutott el a Földre.

A Hubble és a Spitzer űrteleszkópok által készített felvételeket elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy ezen galaxisok kora 200-300 millió év lehet, ami lehetővé teszi annak megbecsülését, hogy mikor alakultak ki első csillagaik.

"A tudósok feltételezik, hogy az univerzum sötét hely volt az első néhány százmillió évben, mielőtt az első csillagok, galaxisok keletkeztek. A csillagászok régóta kutatják azt, hogy mikor villantak fel az első csillagfények az univerzumban. Megfigyeléseink azt jelzik, hogy a kozmikus hajnal 250-350 millió évvel az univerzum keletkezése után következett be - magyarázta Nicolas Laporte, a Cambridge-i Egyetem csillagásza, a tanulmány vezető szerzője.

A modern csillagászat Szent Grálja az, ha olyan távolra tudunk visszatekinteni, hogy képesek legyünk látni a csillagok és galaxisok legelső generációját" - mondta Richard Ellis BBC News hírportálnak, a Univesity College professzora egész életében azt kutatta, hogy mikor kezdődött a kozmikus hajnal.

A kutatók által vizsgált hat legtávolabbi galaxis ugyanis olyan távoli, hogy a jelenleg működő legnagyobb felbontású teleszkópokal is csak néhány pixelnek látszanak a számítógép képernyőjén.

A James Webb-űrteleszkópot, a világ legnagyobb méretű és teljesítményű űrteleszkópját a tervek szerint október 31-én indítják útnak a világűrbe. A kutatók a teleszkóp segítségével akarnak visszatekinteni 13,5 milliárd évvel ezelőttre, hogy elsőként pillantsák meg az ősrobbanás után nem sokkal keletkezett első csillagokat és galaxisokat.

A vöröseltolódás miatt az infravörös tartományban működő űrteleszkóp másik fontos feladata az idegen világok felfedezése lesz. Az 1990-es években fedezték fel az első olyan bolygókat, amelyek más csillagok körül keringenek, és azóta több mint 4 ezer ilyen exobolygót azonosítottak.

Negyvennégy ország szakemberei fogják használni az űrtávcsövet, egyebek között arra, hogy belessenek a szupermasszív, nagyon nagy tömegű fekete lyukakba.

Ezek érdekelhetnek még

2022. Szeptember 23. 14:44, péntek | Életmód

Hatvan éve nem ragyogott ilyen fényességgel a Jupiter

A Jupiter Nap körüli keringésének legfényesebb szembenállásába kerül szeptember 26-án. Az óriásbolygó 1963 óta most a legfényesebb, legközelebb tizenkét év múlva lesz hasonló a helyzet.

2022. Szeptember 20. 13:47, kedd | Életmód

Évente 153 millió tonna élelmiszert dobnak ki az Európai Unióban

Évente mintegy 153 millió tonna élelmiszert dobnak ki az Európai Unióban, csaknem 15 millió tonnával többet, mint amennyit importálnak - írta kedden a Guardian brit napilap.

2022. Szeptember 19. 13:02, hétfő | Életmód

A Kispál és a Borz jövőre a Budapest Parkban lép fel

A Kispál és a Borz a Budapest Parkban tartja egyetlen jövő évi magyarországi koncertjét május 12-én.

2022. Augusztus 31. 13:07, szerda | Életmód

Szarvasbőgés-hallgató túrákat szervez a Gemenc Zrt.

Elkezdődött a gímszarvasbikák bőgése a gemenci erdőben, a Gemenc Zrt. erdei vasúttal szervez kirándulást a bőgéstől leghangosabb erdőrészekhez - közölte az erdőgazdaság az MTI-vel.