Az egyetemi felvételi ponthatárok kihirdetése után, de még a tanév kezdete előtt sok diák keres kiadó lakást, házat.A hosszabb időre szóló ingatlan bérbeadások, azaz hétköznapi értelemben „albérletek” adószabályai eltérnek a rövid, turisztikai jellegű lakás kiadásoktól. A lakáskiadás feltételeit érdemes szerződésben rögzíteni. A tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, ha csak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás mentes az áfa alól, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt érdemes kiállítani, hogy nyomon követhető legyen a tulajdonos bevétele.

A bérbeadásból származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt, a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után 15 százalék adóelőleget kell fizetni negyedévente, és azt az éves adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Ha a magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az adóévben több egymillió forintnál, akkor a jövedelem teljes összege után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.