Töretlenül emelkedik a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) népszerűsége, Győr-Moson-Sopron megyében már minden második egyéni vállalkozó így adózik. A hagyományos adózással összehasonlítva a kata lényegesen egyszerűbb adózással és kevesebb adminisztrációval jár.

A kata szerinti adózást egyéni vállalkozó, egyéni cég, ügyvédi iroda, valamint kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és közkereseti társaság választhatja, akár év közben is.

Győr-Moson-Sopron megyében az adónem bevezetésekor, 2013 elején kétezren éltek a lehetőséggel. A következő időszakban évről évre nőtt az egyszerűbb adózási mód népszerűsége, két év alatt megduplázódott, négy év alatt pedig négyszeresére nőtt a megyei kataalanyok száma. Jelenleg több mint tizennégyezer-négyszázan adóznak a kata szerint a megyében. Míg 2016 elején a megyei egyéni vállalkozók 28 százaléka választotta a kata adónemet, jelenleg az arányuk már eléri az 53 százalékot.

A katásoknak havonta tételes adót kell fizetniük, ami kiváltja a személyi jövedelemadót, társasági adót, egyéni járulékokat és a szociális hozzájárulási adót, az egészségügyi hozzájárulást, sőt a szakképzési hozzájárulást is. A főállású kisadózó után 50 ezer, a nem főállású után pedig 25 ezer forintot kell fizetni minden megkezdett naptári hónapra. A főállású kisadózó dönthet úgy is, hogy 50 ezer forint helyett 75 ezer forint tételes adót fizet magasabb összegű ellátás eléréséhez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy magasabb lesz a kisadózó társadalombiztosítási és álláskeresési ellátási alapja, amit például a nyugdíj, illetve a táppénz, az álláskeresési járadék összegének megállapításánál kell figyelembe venni.

A kisadózó vállalkozásnak csak akkor kell bevételei után a tételes adón felül fizetnie, ha éves bevétele a 12 millió forintot meghaladta. Ez esetben a tételes adón felül a 12 millió forint feletti bevétel 40 százalékát kell adóként megfizetnie. Aki nem egész évben volt köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, annak a 12 millió forintos értékhatár arányosan csökken. Továbbá az évi 8 millió forintos összeghatárig a katásoknak is érdemes megfontolni az alanyi adómentesség választását, mivel így – fő szabály szerint – nem kell áfát felszámítani és fizetni, és áfabevallást sem kell benyújtani.

A katás adózónak csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, melyet azzal is teljesít, ha a kiállított nyugtáit, számláit megőrzi. Az elért bevételről nyilatkozatot kell tenni az adóévet követő év február 25-ig.

A kisadózó vállalkozásoknak különösen érdemes odafigyelni az előírások betartására, ugyanis elvesztik kedvezményes adóalanyiságukat, ha a NAV az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, illetve jövedéki bírságot szab ki. Az adóalanyiság megszűnésekor a megszűnés évére, valamint az azt követő 12 hónapra nem választható újra ez a kedvező adózási mód.

A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatban a NAV honlapjántovábbi hasznos információk találhatók a 61. számú információs füzetben, illetve a NAV Infóvonalán, a 1819-es telefonszámon is kérhető bővebb tájékoztatás.