Illik Péter történész A Mohács-kód – A csatavesztés a magyar köztudatban címmel írt könyvet, amely a mohácsi csata közgondolkodásban betöltött szerepét tekinti át. A vész kortársai többnyire sorsfordulónak, a Mátyás király 1490-es halálát követő hanyatlás végpontjának érezték a csatát. A következő nemzedékek pedig már úgy tekintettek Mohácsra, mint Isten büntetésére, amelyet a magyarság széthúzása, pártoskodása miatt érdemelt ki.

A 19. század elején a Mohács-mítosz a nemzethalál fenyegető, hol végzetes, hol cselekvésre ösztönző jelképévé vált. A Mohács után megszűnő önálló magyar állam négyszáz évvel később, Trianonban a nagyhatalmak akaratából jött létre, ám ez minden volt a korabeli magyarság számára, csak nem újjászületés. Trianon a „második Mohács”, a nemzet tragikus sorsának szimbóluma lett.

Vereséget ünnepelni
A második világháború és 1956 elbukott forradalma után nem sokkal Ottlik Géza Iskola a határon című regényében már egy rezignált, ironikus Mohács-kép jelenik meg, amely a vereségek sajátos közép-európai ízére, a puszta túlélés, megmaradás értékére irányítja a figyelmet: folytatás…