Városlista
2025. július 4, péntek - Ulrik

Hírek

2024. Július 28. 19:00, vasárnap | Belföld
Forrás: szabadeuropa.hu

A MOL cége megkapta a teljes magyar hulladékgazdálkodást, de nem tud mit kezdeni vele

A MOL cége megkapta a teljes magyar hulladékgazdálkodást, de nem tud mit kezdeni vele

Az Energiaügyi Minisztérium nem fogadta el a Mol hulladékos cégének beszámolóját.

A gyáriparosok szövetsége szerint a Mol „profilidegen területre lépett”, emiatt sem működik rendesen a hulladékkoncessziós rendszer.- idézte cikkében a szabadeoropa.huA gyártók sokallják a hulladékkezelésért fizetett díjat, szerintük nincs arányban a szolgáltatással, ezért adónak minősítik. Szerintük káosz van a hulladékpiacon, nincsenek megbízható adatok se.

A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. 2023-as beszámolója alapján arra lehet következtetni, hogy a társaságnak nincsenek pontos adatai a saját üzletviteléről.

Nem sikerült a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészíteni a MOHU tavalyi évre szóló beszámolóját, pedig 2023. július 1-jétől a MOHU felel a kommunális és az intézményi hulladékszállításért, vagyis azért, hogy elszállítsák a lakosság által kihelyezett kukákat és a cégeknél termelődött, sok esetben értékkel bíró hulladékot.

A MOHU felel többek között a hulladékok átvételéért, a különböző hulladékudvarok működéséért, a roncsautók megsemmisítésért, a visszaváltható palackokkal kapcsolatos ügyintézésért, az intézményi szegmensben pedig a cégeknél keletkező fa-, papír-, műanyag- és fémhulladék felvásárlásáért.

Miután a MOHU adatszolgáltatásával gondok adódtak, a hulladékpiac működését felügyelő tárca, az Energiaügyi Minisztérium nem fogadta el a Mol hulladékos cégének beszámolóját.

A MOHU-nak a törvények értelmében május 31-ig kell leadnia az előző évre vonatkozó jelentést a szaktárcának, a minisztériumnak pedig szeptember 30-ig kell ez alapján kiadnia a teljesítésigazolást a koncesszornak, vagyis a MOHU-nak. Ebben a jelentésben nagyon részletes adatokat kell prezentálni a különböző hulladékáramokról és a cég pénzügyi mutatóiról.

A koncessziós rendszer tavaly július 1-jén indult, vagyis az idei az első év, amikor a MOHU beszámolót küldött az Energiaügyi Minisztériumnak. Ez a Szabad Európa birtokába került, valamint az arra adott minisztériumi reakció is.

A MOHU a Szabad Európának nem, a Telexnek viszont válaszolt az üggyel kapcsolatban. E szerint „a minisztérium nem visszadobta a beszámolót, hanem a korábbi nyilvántartásuktól eltérő részletezést kért, amit hiánypótlásként a megadott határidőre fognak megküldeni”.

Az Energiaügyi Minisztérium leveléből azonban egyértelműen kiderül, hogy a szaktárca kijelentette, hogy „a beszámolót ebben a formában nem javasoljuk elfogadni”, mert kiegészítésre, pontosításra szorul.

Az állam úgy adta át a rendszer működtetését a MOHU-nak 35 évre, hogy a cégnek nagyrészt koordinációs szerepe van. A közszolgáltatási résztevékenységhez tartozik a lakossági, vagyis a kommunálisszemét-szállítás és a hulladékudvarok működtetése. Ez korábban állami és önkormányzati feladat volt, a Mol koncessziós vállalata egyszerűen átvette a cégeket a munkásokkal és a kukásautókkal együtt. Lényegében ugyanazok végzik a munkát, akik eddig, nem sok minden változott.

A MOHU megkapta a korábban szabadpiaci elven működő intézményi résztevékenységet. A cégeknél keletkező csomagolási vagy a gyárakban keletkező egyéb fa-, papír-, műanyag- és fémhulladékok tartoznak ide. Ezért korábban versengtek a cégek, hiszen pénzt fizettek a hulladékért, amelyet kezelés után értékesítettek. A koncessziós rendszer előtt egy cég tendert írt ki a hulladékos cégeknek, hogy ki ad több pénzt érte, ma már csak a MOHU-nak adhatják el annyiért, amennyiért átveszi, viszont nagy valószínűséggel ugyanaz a vállalat szállítja el – most már a MOHU alvállalkozójaként, ahogy ők fogalmaztak, bérmunkásaként – a hulladékot, amelyik eddig.

Ilyen értelemben nem történt nagy változás, a cégek ugyanúgy adatközlésre kötelezettek, a MOHU-nak pedig adatokat kell gyűjtenie. Ez logikus, hiszen ez alapján a begyűjtött vagy elszállított mennyiség alapján fizeti ki az alvállalkozóit is, de egyébként is törvényi előírás. Valamiért mégsem tudta a beszámolójában a MOHU prezentálni a forgalmi adatokat.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) környezetvédelmi bizottságának júniusi ülésén a koncessziós rendszer volt a téma. Szerették volna összeszedni az adatokat, de például hiába jogszabályi kötelezettség, a MOHU nem tett közzé adatokat az intézményi résztevékenységről. Ezért megnézték az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kimutatásait. (Az OKIR az EPR-bevallások, míg a NAV a környezetvédelmi termékdíj alapján kap adatokat. Vannak módszertani eltérések, ezek egy részét az adatokban korrigálták.)

A két adatbázisba a hulladékkibocsátók (például csomagolóanyag-, elektronikaiberendezés-, autógyártók) szolgáltatnak adatokat. Az OKIR szerint műanyagból (egyutassal együtt) 150 ezer tonna, papírból 214, fémből 36,4, fából 177, üvegből 53, csomagolóanyagból 620 ezer tonnát bocsátottak ki 2023-ban. A NAV viszont műanyagból (egyutassal együtt) 170 ezer, papírból 248, fémből 37,3, fából 202, csomagolóanyagból 752 ezer tonnát regisztrált. Egyedül a fém esetében mondható, hogy nagyon kicsi az eltérés a két adatbázis között.

Az Energiaügyi Minisztérium nem hiába követeli a MOHU-tól a törvények által előírt adatszolgáltatást, mert a hulladékkoncessziós rendszerben a cég láthatja, hogy a kibocsátott mennyiségből mennyit gyűjtöttek be, kezeltek, ártalmatlanítottak, használtak fel újra. Egyedül a MOHU tudja – vagy legalábbis kellene tudnia –, hogy mi folyik a hazai hulladékpiacon.

Az MGYOSZ tanulmánya szerint „a megismert és különböző forrásokból származó (NAV, OKIR, MOHU) adatok közötti ellentmondásokból szakmai következtetés csak egy vonható le, a teljes hiteltelenségük. (…) Minden további elemzéshez az adatok felülvizsgálata, illetőleg jogszabályi változtatások meghozatala szükséges” – tették hozzá. A szervezet szerint nem kerülhető el – különösen a MOHU részéről – a kiugróan eltérő adatokat tartalmazó bevallások egyeztetése a kötelezettekkel,szükség esetén pontosítása.

Az osztrák hasznosítási arány a műanyagok esetében 31,6 százalék, míg a magyar 24,9, miközben a díjtétel Magyarországon 219 forint kilónként, az osztrák rendszerben 175 forint. Az MGYOSZ tanulmánya szerint az üvegnél különösen kirívó, hogy az osztrák 81,6 százalékos hasznosítási aránynál a díjtétel 32 forint kilónként, míg a hazai, nagyon rossznak számító 28,1 százalékos arányt közel dupla annyi pénzből oldjuk meg (77 forint kilogrammonként).

Az uniós és a hazai jogszabályok szerint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a gyártók által fizetett pénzügyi hozzájárulás díja nem haladhatja meg a hulladékkezelés költséghatékony összegét. Az MGYOSZ szerint miután a díjakat állami szerv állapította meg, és a koncessziós társaság a kedvezményezett, a túlzott mérték vélhetően tiltott állami támogatást eredményez. „Jelen formájában a választott megoldás adónak minősül” a tanulmány szerint.

A szervezet szerint felelősség terheli a koncesszort is, aki „számára profilidegen területre lépett, és felkészületlenül érte az általa vállalt feladat mértéke és nemzetgazdasági jelentősége”.

„Miközben a megoldandó feladatok tornyosultak, az EPR-díjak számításához sikerült olyan kiinduló adatokat megadnia, amelyek alapján nemzetközi összehasonlításban is magas EPR-díjak születhettek” – állapítja meg a tanulmány.

További részletek és adatok a szabadeuropa.hu cikkében

Címkék: hulladék, koncesszió, mohu

Ezek érdekelhetnek még

2025. Július 04. 18:39, péntek | Belföld

Orbán Balázs: indul az ukrán bosszúhadjárat amiatt, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását

Indul az ukrán bosszúhadjárat amiatt, hogy hazánk nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását - jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója csütörtökön Facebook-oldalán

2025. Július 04. 09:00, péntek | Belföld

Orbán Viktor: az Európai Bizottság tévúton jár, ha azt gondolja, az emberek nélkül is meg lehet hozni egy egész Európa sorsát meghatá

Az Európai Bizottság tévúton jár, azt gondolja, hogy az emberek nélkül is meg lehet hozni egy egész Európa sorsát meghatározó fontos döntést, de téved, az ukrán uniós tagság nem fog megtörténni

2025. Július 04. 08:03, péntek | Belföld

Hőség - Meteorológia: az elmúlt egy hétben 4 centimétert csökkent a Balaton átlagos vízállása

A Balaton erős párolgása miatt az elmúlt egy hétben már 4 centimétert csökkent a tó átlagos vízállása - közölte a HungaroMet Zrt. pénteken a honlapján.

2025. Július 03. 07:34, csütörtök | Belföld

Mávinform: hosszabb a menetidő a győri fővonalon

Késésekre kell számítani kedd délután a győri vasúti fővonalon, ahol egy műszaki hibás vonat okozott fennakadást.