Városlista
2024. április 16, kedd - Csongor

Hírek

2017. Január 05. 10:00, csütörtök | Helyi
Forrás: Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata

A Rábaköz a török háborúk korában

A Rábaköz a török háborúk korában

Az első török támadás 1529-ben érte a Rábaközt.

A Rábaköz török kori történetével ismerkedhettek meg a közelmúltban az érdeklődők Csornán. A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata által szervezett rendezvényen Gerencsér Péter történész „A Rábaköz a török háborúk korában” című előadásában leszögezte, hogy a Rábaköz 16-17.századi hadtörténete csak a kapuvári vár történetével együtt magyarázható.

Az első török támadás 1529-ben érte a Rábaközt, amikor a Bécs ellen vonuló oszmán hadak pusztították a környéket. Egy különítményük Rábakecölnél kelt át a Rábán, és a gyújtogatás mellett sok embert is elhurcoltak rabszolgának. A kapuvári kapitány akkor Wathay Ferenc vági földesúr volt, aki a babóti templomban van eltemetve. Wathay kalandos életű unokája szintén a törökök ellen harcolt, és Vágon ma is őrzik emlékét.

1532-ben a Kőszeget ostromló ellenség hadai újra felprédálták a Rábaközt. Ebben az évben férfiágon kihalt a környéket birtokló Kanizsai család is. Az új birtokos - felesége, Kanizsai Orsolya révén - Nádasdy Tamás lett, aki korának legtehetségesebb politikusa és hadvezére volt. Saját birtokait is védve elkezdte szervezni a Rábaköz védelmét. Az 1543-as török betörést követően Szentgotthárdtól Kapuvárig felmérték a Rábát. Az ekkor elkészült terv szerint Mihályi, Kapu, Kesző és Vág lett a rábaközi védelmi vonal legfontosabb eleme. A sík terepviszonyok ugyan kedveztek a kelet felől érkező támadóknak, de a folyók és a mocsarak a védelmet segítették. A pápóci, keszői és bodonhelyi Rába-hidak védelmét puskás gyalogosok látták el. A magyar oldal sem maradt adós a török betörésekért, és vannak adatok a Rábaközből kiinduló portyákra is, sőt egy 1551-es adat szerint Kapuváron török rabot is őriztek. A közben nádorrá választott Nádadsy elérte, hogy Kapuvár megerősítéséről külön törvény rendelkezett 1559-ben. Azt is tudjuk, hogy a lőporhoz szükséges salétromot Babóton készítették.

1594-ben a törökök elfoglalták Pápát és Győrt is, ami azt is jelentette, hogy a Rábaköz is az ellenség kezére került. Egy 1597-es urbárium így számol be a tragédiáról: „Kapu Várán kÿvől: Az egész Rábaköz, tudnya illik Beő Sárkán, Barbacs, Ugyan oth Barbacson az Thó Vizen: al(it)er Czokűtha vizen harom kerek malom, Bodon hell, Ikren Szent Miháll; ugyan oth az Rába vizen Két Kerék Malom, Pordanÿ, Zyl, Barbaháza, Papocz, Keczellÿ; Az uj Hÿdÿ Vámmnál Beled, ugyan ottan az Rába vizen két Kerék Malom; Bogjozlo, Thamássy, Hidas, Baboth, Cum Ordo,ugyan ezen hathárban az Rába vizen három helen két Kerék malom. Ezek mindenestől fogva Anno 1594. az Pogány miath tellyességgel ell Pusztoltanak.”

A Győr 1598-as visszafoglalásáig tartó négy év óriási pusztítást okozott. A megszállt területekről valóságos menekültáradat indult meg Kapuvár környékére, ahol egy új településrész is létrejött. Megszűnt a csornai hiteleshely működése, több falu elnéptelenedett és egy évtizedig képtelen volt az adózásra a terület.

A tizenötéves háború után, 1606-tól újjászervezték a védelmet. A rábaközi töltések javítására a jobbágyok mellett még a kisnemeseket is kirendelték. Megerősítették Bodonhelyt és Mórichidát. Nagyobb hadjáratok ugyan 1683-ig nem érintették a Rábaközt, de kisebb török támadásoknak továbbra is ki volt téve a környék. 1649-ben Bágyog futásáról van említés, 1680-ban pedig Szovátot pusztították el. A folyamatos háborús készültséggel járó török kor utolsó felvonása 1683-ban volt, amikor a Bécset ostromló törökök szövetségesei, a tatárok pusztították a Rábaköz falvait. A szomorú esemény egyetlen pozitívuma, hogy az itáliai Marsigli jóvoltából ekkor készült az első részletes térkép a Rábaközről.
A jövőben egészen biztosan bővülnek majd ismereteink a korszakból, mert az osztrák és a magyar levéltárak még sok eddig feldolgozatlan urbáriumot, levelezést, emlékiratot és megyei közgyűlési anyagot őriznek a korból – fejezte be előadását Gerencsér Péter.

A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata ezzel az előadással zárta le az eseménydús 2016-os évet. Már a héten folytatják a munkát. Január 7-én szombaton tartják a közgyűlésüket.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 16. 09:00, kedd | Helyi

A Költészet napjára emlékeznek Páliban

Devecseri Zoltán verseskötetének bemutatása

2024. Április 15. 16:00, hétfő | Helyi

Az elmúlt héten nyolcvannyolc eseményhez vonultak a hivatásos tűzoltó egységek a megyében

A 15. héten történt.

2024. Április 15. 13:00, hétfő | Helyi

Hol lesz a héten áramszünet a Rábaközben?

Tervezett üzemszünetek.

2024. Április 15. 09:00, hétfő | Helyi

Véradások a Rábaközben

Egyetlen véradással három beteg emberen segíthet.