Hírek
2019. Június 25. 13:00, kedd |
PR
Forrás: Infogyőr
A tenyésztett gyöngyökről dióhéjban

Az valószínűleg senki számára nem újdonság, hogy az igazgyöngy egy apró kis porszemként kezdi az életét, ami az évek folyamán gyönyörű ékszerré válik egy kagyló belsejében.
Elmondható, hogy ez az egyetlen drágakő, amit nem bányásznak, vagy a földtörténeti korok közben alakul ki, hanem egy élőlényben, annak a védelmében lesz azzá, ami. Nem véletlen, hogy ettől olyan ritka és értékes. Íme néhány tény, ami már mutat némi újdonságot, hiszen inkább azok tudják, akik beleásták magukat ebbe a csodálatos világba.
A tenyésztett gyöngy is ugyanolyan különleges
A természetben háborítatlanul, emberi beavatkozás nélkül tenyésző igazgyöngy igazán ritka. Ennek köszönhetően a japán származású Mikimoto Kökichi megálmodott egy eljárást, aminek a segítségével emberi felügyelettel és segítséggel képesek lettek előállítani a tenyésztett gyöngyöt, ami ugyanolyan értékes, mint a természetes gyöngy. Az első tenyésztett gyöngyöt 1893. július 11-én sikerült előállítania.
Ez nem azt jelenti, hogy a tenyésztett gyöngy kevésbé értékes, mint a természetes társaik, ez csak a keletkezés módjára utal. Ennek során egy kagyló belsejébe 1-20 darab gyöngyházból esztergált apró golyócskát operálnak be, a hozzá tartozó kötőszövettel együtt. Ezt követően pedig 3-8 évvel később a kész gyöngyöt vehetik ki a kagylóból.
A gyöngyök osztályozásához az úgynevezett 5S osztályt alkalmazzák, vagyis a fénye, felülete, formája, árnyalata, mérete alapján sorolják különböző kategóriákba. Minél fényesebb, fehérebb, nagyobb egy gyöngy, és természetesen az alakja hibátlan gömb, annál értékesebb, azaz AAA minőségű.
Az édesvízi gyöngyök folyami kagylók belsejében növekednek. Mivel mindegyik egy élőlényben növekszik, a maga ütemében, így nincs két egyforma gyöngy. Az esetek jelentős részében a hasonló darabokat válogatják össze a különböző ékszerekhez, így mindegyik egyedi és megismételhetetlen.
Létezik az úgynevezett teklagyöngy, ami egy mesterségesen előállított gyöngyfajta, többségében üvegből készül. Erre az üveggyöngyre porított kagylóhéjat visznek fel, aminek köszönhetően egy, az igazgyöngyhöz hasonló fényt kap. Ez azonban sérülékeny, és a fényét is gyorsan elveszti, így csak rövid távra éri meg.
Néhány érdekesség
Az ókori egyiptomiaknál pedig a temetkezés szempontjából volt óriási szerepe a gyöngyöknek. Mint minden más eszközt, a gyöngyöket is eltemették az elhunyttal, hogy azoknak a túlvilágon is hasznát vehesse.
A középkorból ered, hogy a gyöngy a tisztaság és a szüzesség szimbóluma. Ebben az időben a fiatal nemes hölgyek hordtak ilyet, mintegy az ártatlanság hangsúlyozásaként. A katonák is szerencsehozó erejében bíztak, így a páncéljuk alatt hordták.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Szeptember 08. 15:18, hétfő | PR
Új korszak a PMFC-nél: bemutatkozik Baksa Zsolt, a klub új tulajdonosa
A Pécsi MFC életében új fejezet kezdődik: a csapat többségi tulajdonosa Baksa Zsolt lett, aki nemcsak vállalkozói, hanem sportvezetői tapasztalatokkal is rendelkezik.
2025. Szeptember 08. 14:21, hétfő | PR
Hüvelygyűrű – korszerű, kényelmes fogamzásgátló módszer
A nők számára ma már számos lehetőség áll rendelkezésre a nem kívánt terhesség megelőzésére.
2025. Szeptember 08. 10:32, hétfő | PR
Luxi helyett influenszeres spórolás: főzés, kertészkedés és akcióvadászat
2025. Szeptember 03. 09:56, szerda | PR
Anyagi kényszer, infláció, bizonytalanság – milyen nyugdíjas évekre számítanak a középkorúak?
A középkorú magyarok nagy része nyugdíjasként is dolgozna, leginkább anyagi okokból, a K&H biztos jövő reprezentatív kutatása szerint.