Mindkét esetben azt mondta ki, hogy az áfamentesség, illetve az áfalevonás jogát nem tagadhatja meg az adóhatóság, ha a számlakibocsátó a számla befogadójának tudta nélkül valamilyen szabálytalanságot követ el. Az Európai Bíróság ítélete akár az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatát is módosíthatja írja a Világgazdaság.

Az adóhatóság nem tagadhatja meg az áfalevonási jogát olyan indokkal, hogy a számla befogadója nem ellenőrizte a számlakibocsátó tevékenységének szabályszerűségét – mondta ki egy magyar vonatkozású ügyben tegnapi ítéletében az Európai Bíróság.

A testülethez úgy került az ügy, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogértelmezési kéréssel fordult hozzá egy építőipari vállalkozó és az adóhatóság vitájában. Az LB azt kérdezte, hogy az uniós áfa-szabályok megengedik-e a számlabefogadó adólevonási jogának megtagadását olyan esetekben, amikor a számlakibocsátó vállalkozói igazolványát visszavonják, illetve amikor a számlakibocsátó alvállalkozó a rá bízott munkát feketén foglalkoztatott munkavállalókkal végezteti el.

„A mostani döntés megerősíti a bíróság szintén két magyar ügyben hozott júniusi ítéleteit, amikor a taláros testület azt mondta ki, hogy az adóhatóság nem tagadhatja meg az áfalevonás jogát a beszállító cég szabálytalansága miatt” – mondta a lapnak Hegedüs Sándor. Az RSM DTM tanácsadó cég adópartnere közölte: az ítéletekből az tűnik ki, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feketegazdaság elleni fellépésében alkalmazott jelenlegi gyakorlata nagyobb fokú gondosságot vár el a számla befogadójától, mint amit az Európai Bíróság szükségesnek tart.

Szerinte a döntések tükrében az adóhatóság évek óta tartó gyakorlata miatt számos hazai vállalkozás kérheti adólevonási jogának utólagos érvényesítését, amelynek összege elérheti a milliárdos nagyságrendet. Ezen egyedi eljárások sikerének esélyét, azonban előzetesen érdemes szakértő bevonásával megvizsgálni.