Megszólaltatott a Reuters hírügynökség a jegybank Monetáris Tanácstagjai közül hármat. Mindegyikőjük külső tag, így különösen érdekes lehet az álláspontjuk, hogy miért döntöttek kétszer is a kamat csökkentése mellett. Merthogy úgy döntöttek. A három külső tag megerősítette, hogy a monetáris tanács szeptemberben is 4:3 arányban szavazott a kamatcsökkentés mellett.

Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György az interjúban egyhangúlag utasította el azokat a kritikákat, hogy a Monetáris Tanács felhagyott volna az inflációs célkövetéssel, ahogy azt is, hogy politikai nyomásra szavaztak volna egymást követő két alkalommal is a kamatcsökkentésre. A monetáris tanácsi tagok amellett érveltek, hogy a kamatcsökkentésre lehetőséget biztosít egy, a jegybanki stáb által készített friss inflációs jelentésben felvázolt elsődleges makrogazdasági pályától eltérő, kedvezőbb alternatív forgatókönyv, amely alacsonyabb inflációs pályát vetít előre. Annak ellenére, hogy az adóemelések és az élelmiszer- és energiaárak gyorsítottak az infláción, szerintük ezek tartós hatása sokkal kisebb lehet, mint amire a belső tagok, vagyis a jegybank vezetése számít.

A külsős tagok szerint a gyengélkedő gazdaság lehetővé teszi a lazább monetáris politikát, és úgy vélik, a kamatcsökkentések hosszabb távon ugyan, de segítenek a magyar gazdaságnak. A tanácstagok szerint a további kamatdöntések a magyar gazdasági adatoktól és Magyarország kockázati prémiumától függnek majd. Arra számítanak, hogy a kormány megállapodást köt a Nemzetközi Valutaalappal, ami tovább csökkentheti Magyarország kockázati felárát, miközben az euróövezeti válság fejleményei újabb kockázatokat rejtenek.

A Reuters által megszólaltatott elemzők úgy vélik, hogy az esetlegesen újjáéledő euróövezeti piaci feszültségek arra késztethetik a jegybankot, hogy ismét kamatot emeljen, annak ellenére, hogy a mostani, 6,5 százalékos kamatszint továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban.