Télen megszokott látvány a településeken gyülekező erdei fülesbaglyok (Asio otus) kisebb-nagyobb csapatai. Nyugodt parkokban, kertekben, temetők környékén nappaloznak főleg örökzöld fákon, de gyakran ücsörögnek nyírfákon is. Jelenlétüket elárulja a fák alatt található meszelés vagy a bagolyköpetek látványa. Napnyugta után innen repülnek ki a települések környéki mezőgazdasági területekre táplálkozni, majd hajnalban egyesével visszatérnek a nappalozó fájukra. 2025-ben minden eddiginél több, 1347 példány erdei fülesbaglyot számoltak Magyar Madártani Egyesület Kisalföldi Csoportjának önkéntesei.

Az erdei fülesbagoly hazánk leggyakoribb bagolyfaja. Főként a települések környéki mezőgazdasági területeken fészkelnek. Fészket nem építenek, legtöbbször a varjúfélék mezővédő erdősávokban épített fészkeit foglalják el költésre. Az utóbbi 10-20 évben megfigyelhető volt, hogy a fülesbaglyok településeken is elkezdtek költeni. Ahogy a fészeképítő madarak is behúzódtak az ember közelébe, ezt a baglyok is követték. Nyári estéken gyakran hallani a fiókák élelemkövetelő kiáltásait. Az erdei fülesbagoly (Asio otus) főként rágcsálókkal táplálkozik, ezért kiváltképp hasznos madarak. A faj Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft, hazai állománya stabil.

A Magyar Madártani Egyesület Kisalföldi Helyi Csoport 2017-ben csatlakozott először az országos erdei fülesbagoly felméréshez, amiben azóta minden évben részt vesznek. Az első évek a telelő helyek felkutatásával és megismerésével telt. Próbáltak minél több információt begyűjteni a helyben lakóktól. Segítségükre voltak ebben a helyi média képviselői (többek közt az Infó Rábaköz). Számos újságcikk és riportanyag készült ebben a témában. A közösségi médiában (Facebook) is minden évben felhívást küldtek ki, hogy minél többen kapcsolódjanak be a felmérésbe.

8 évnyi felmérés után néhány tapasztalat már összegyűlt, ezt próbálja összeszedni e cikk. Győr-Moson-Sopron megye az ország egyik legsűrűbben lakott része, 183 település található itt. Minden falu felmérése a lehetetlen feladat kategóriába tartozik, jelenleg körülbelül a megye településeinek a feléről vannak információik. Az alföldi lakott területekkel ellentétben itt még majdnem minden telekre jut 1-1 örökzöld növény, ami potenciális nappalozó helye lehetne a baglyoknak, ami tovább nehezíti a keresést. Az utóbbi 2-3 évben azonban felgyorsult e növények kiszáradása és kivágása ebben a régióban is. Több esetben azért vágtak ki fákat, mert a baglyok sok köpetet és meszelést, tehát piszkítást, koszt hagytak maguk után, amit az ott élők egy idő után már nem tudtak tolerálni.

A fülesbaglyok legtöbbször nyugodt környezetben választanak maguknak pihenőfát. Ezek nagyobb közterületeken, de gyakran elhagyott házak udvarán találhatóak. Ezeket évekig használják, majd ha jön egy új tulajdonos és felújítja az ingatlant, a zavarás hatására a baglyok elhagyják eddig megszokott fájukat. Nagyon messzire nem mennek, az ilyen váltások esetében 1-2 utcával messzebb, sok esetben csak néhány házzal mennek arrébb, egy újabb fát használva nappalozásra. Folyamatos kihívás e mozgások nyomon követése a felmérés során.

2025-ben az alábbi eredmények születtek:

98 települést vizsgáltak át,

73 településen találtak baglyokat.

59 önkéntes felmérő vett részt a programban

1347 erdei fülesbaglyot számoltak.

Emellett 1 réti fülesbagoly (Asio flammeus), 3 gyöngybagoly (Tyto alba) és 3 kuvik (Athene noctua) is szem elé került a szinkron számlálás 4 napja alatt.

Az idei évben a „legbaglyosabbnak” tartott Rábaköz vidékének déli részén jóval kevesebb bagollyal találkoztak, mint az előző években. A január közepi sasszinkron idején is észlelték, hogy kevesebb a ragadozómadár a megszokottól, ami a kis rágcsálók állományának ideiglenes lecsökkenése miatt lehet. 2025-ben a Tóköz, Alsó-Szigetköz és Győr környékén találták a legtöbb baglyot. Sok új információval is gazdagodott az adatbázisuk.

A legrégebb óta használt fülesbagoly telelő hely Gönyű településen található, 2017 óta rendszeresen felmérik itt a baglyokat, 15-45 példány között mozog a számuk. A helyiek elmondása szerint 20 éve még 70 példány is telelt ugyanabban az utcában. Tehát ezt a helyszínt már több évtizede használják a baglyok, ami az állományuk monitorozására nagyon alkalmassá teszi a helyszínt. Idén közel 100 baglyot számoltak ezen a településen, ami új rekord nem csak a településre, hanem megyei szinten is.

Az önkéntesek bagolyköpeteket is gyűjtenek a nappalozó fák alól. A köpetekben található csontok alapján megállapítható, milyen rágcsálókkal táplálkoztak a baglyok. Ezen kutatással 1-1 térség kisemlős faunáját lehet feltérképezni. A bagolyköpeteket a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak adják át, a vizsgálatokat ők intézik.

Továbbra is várják a baglyokkal kapcsolatos információkat a bodoradam96@gmail.com e-mail címre.