Hibát követett el az előző munkáspárti brit kormány, amikor a 2004-es EU-bővítés után nem korlátozta a kelet-európai uniós tagállamokból érkező munkavállalók nagy-britanniai betelepülését - mondta pénteken a brit baloldal legnagyobb parlamenti pártjának jelenlegi vezetője.

Ed Miliband az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű, baloldali irányultságú londoni társadalomtudományi kutatóintézet fórumán elmondott beszédében közölte, hogy a Munkáspárt - ha újból kormányon lesz a további EU-bővítések idején - a lehetséges leghosszabb ideig, hét évig korlátozni fogja azoknak a számát, akik a majdani új EU-tagállamokból munkát vállalhatnak Nagy-Britanniában.
Miliband szerint az akkori Labour-kormány a 2004-es bővítés előtt "súlyos mértékben alábecsülte" a közép-kelet-európai új tagállamokból munkavállalás céljával betelepülők várható számát.
A 2010-es brit parlamenti választások óta ellenzékben politizáló Munkáspárt jelenlegi vezetőjének pénteken kifejtett véleménye a közép-kelet-európai EU-állampolgárok nagy-britanniai munkavállalásának kérdéséről szó szerint megegyezik a kormányzó Konzervatív Párt álláspontjával.
David Cameron konzervatív párti miniszterelnök ugyanis már több ízben kijelentette, ha a 2004-es EU-bővítés idején a konzervatívok lettek volna kormányon, korlátozták volna a munkaerő-beáramlást az akkor felvett közép-kelet-európai tagállamokból. Cameron több alkalommal egyértelművé tette azt is, hogy a jelenlegi brit kormány a jövőbeni EU-bővítések során uniós taggá váló országok esetében élni fog a munkavállalási célú bevándorlás átmeneti korlátozásának lehetőségével.
Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagország, amely 2004-ben a lehetséges átmeneti létszámkorlátozásokkal nem élve, azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc közép-kelet-európai ország, köztük Magyarország előtt. A korabeli Labour-kormány évi 5-13 ezer betelepülővel számolt a térségből, ez az előzetes becslés azonban valóban igen óvatosnak bizonyult. A brit belügyminisztérium hivatalos adatai szerint legalább 800 ezer - a saját céget alapító egyszemélyes vállalkozókkal együtt több mint egymillió - kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába a bővítés óta, kétharmaduk Lengyelországból.
Nem hivatalos becslések szerint ugyanakkor a 2004-es bővítés óta Nagy-Britanniában megfordult keleti munkavállalóknak legalább a fele már hazament, nem utolsósorban az utóbbi évek súlyos brit recessziója miatt.
Magyarországról az eddig rendelkezésre álló teljes évi adatok szerint 2004 és 2010 vége között összesen 54 ezren kérték nagy-britanniai munkavállalásuk bejegyzését.
Pénteki beszédében Ed Miliband a korlátozás nélküli kelet-európai munkavállalás hátulütői között említette, hogy a jelentős keleti munkaerő-beáramlás sokszor "azonnali és közvetlen hatással volt a bérekre" Nagy-Britanniában, mivel a kelet-európaiak nagyon gyakran az előírt minimálbért sem kapták meg. A munkáspárti vezető szavai szerint ráadásul egyre elterjedtebb jelenség, hogy a munkaközvetítő ügynökségek elküldik a brit jelentkezőket, a kelet-európaiakat ugyanakkor álláshirdetésekkel ösztönzik nagy-britanniai munkavállalásra.
Miliband közölte: kormányra kerülése esetén a Munkáspárt ezt megtiltaná, egyben kötelezné a közepes és a nagyvállatokat annak bejelentésére, ha munkaerő-állományuknak több mint a negyede külföldi. A párt emellett az eddigi ötezer fontról tízezer fontra (3,6 millió forintra) emelné a minimálbérnél kevesebbet fizető munkáltatók pénzbírságát.