Az uniós tagországok mindegyikében a helyi átlagbér legalább 50 százalékára kellene módosítani a minimálbért, illetve az Európai Unióban egységes bérszámítási módszerre lenne szükség – mondta a Napi Gazdaságnak Klaus Heeger, a Független Szakszervezetek Európai Szövetsége főtitkára. Hozzátette, hogy ehhez minden tagállamban figyelembe kellene venni a helyi gazdasági viszonyokat: a bruttó nemzeti összterméket, az inflációs rátát, ezután a különböző eredmények alapján lenne szükség a harmonizált kalkulációs metódus kidolgozására.

A szakszervezetek és a mindenkori kormányok között így évente mindössze egyszer elegendő lenne áttekinteni a bérek kérdését. A családi adókedvezményeket nem számítva Magyarországon a bruttó minimálbér 101 500 forint, ami 44 százaléka a bruttó 230 ezer forintos átlagkeresetnek. Az egységesítés azért is hasznos az érdekegyeztetőknek és a munkavállalóknak egyaránt, mert csökken a bérfeszültség – ezt már Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete főtitkára mondta a Napi Gazdaságnak. A szervezet már évek óta lobbizik azért, hogy Magyarországon is ilyen számítási módszert alkalmazzanak. Hozzátette, hogy a félmilliós Luxemburgban napi szinten 500 ezer külföldi munkavállaló jár dolgozni, mivel a miniállamban megfelelő nyelvi és szakmai kompetenciával, versenyképes szaktudással a legmagasabb bérminimum érhető el.

Az EU-ban eközben Romániában és Bulgáriában a legalacsonyabb a minimálbér. Magyarországon az EU öt fizetési kategóriája közül a második legalacsonyabb az úgynevezett minimális juttatás a közszféra dolgozóinak. Ez – Borosné szerint – annak tudható be, hogy az elmúlt hat évben nem volt bérkorrekció, olyannyira, hogy mostanra már 20 százalékos lineáris emelés sem lenne elegendő a helyzet megoldására (Napi Gazdaság, 2014. május 12.). Boros Péterné szerint a kormánnyal korábban kezdett egyeztetés idén folytatódhat.