Képzeljünk el két, hetvenes éveiben járó, önellátásra képes, aktív embert. Az elkövetkező tizenöt évben kettejüknél eltérő életutak bontakoznak ki: egyiküknél több krónikus betegség – például szív- és érrendszeri problémák, cukorbetegség vagy depresszió – jelentkezik, míg a másik viszonylag egészségesen éli tovább mindennapjait. Mi magyarázhatja ezt a különbséget? – írta meg a The Conversation internetes magazin cikke alapján a HVG.

A választ egy frissen publikált tanulmány alapján adják meg, amelyet a Karolinska Intézethez tartozó Aging Research Center végzett 2400 idős svéd felnőtt bevonásával, 15 éven át. A maratoni kutatás eredménye szerint aki következetesen egészségesen étkezik, annál lassabban alakulnak ki a krónikus betegségek. Azok esetében, akiknek az étrendje inkább gyulladást előidézőnek tekinthető, éppen az ellenkező jelenség figyelhető meg.

Ez azt jelenti, hogy az idős ember szervezetében tartós, alacsony szintű gyulladás van jelen, amely számos betegség kialakulásához hozzájárulhat. Az ezt okozó étkezésben sok az erősen feldolgozott hús, a finomított gabona, a cukros üdítő, amelyek a lappangó betegségekhez vezetnek. A kutatók többféle ismert egészséges étrendet hasonlítottak össze az egészségtelennek tartott étkezéssel – a mediterrán diétától az agyat karban tartani hivatott MIND-diétáig.

A legerősebb összefüggést az étrenddel a szív- és érrendszeri betegségek és a pszichiátriai gondok esetén találták. A zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étkezés enyhíti a szívbetegségek, az agyvérzés, a depresszió és a demencia kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor nem találtak világos kapcsolatot az étkezés és a mozgásszervi betegségek, illetve a csontritkulás között.

Egyes pozitív hatások erősebbek voltak a nők, továbbá az idősebb, legalább 78 éves emberek esetén. Ez arra utal, hogy az életmód megváltoztatására soha nincs túl késő.Még nagyon idős korban is számít az étkezés. Emellett a kutatók megjegyzik, hogy más tényezők, például a fizikai aktivitás is fontos az egészség megőrzéséhez.