A munkavállalók szabad mozgása - az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása mellett - a négy alapszabadság egyike, amelyeken az egységes piac nyugszik. Annak ellenére, hogy a munkaerő szabad áramlását kimondja a Lisszaboni Szerződés és az alapjogi charta, valamint uniós rendelet is szabályozza a szabad áramlás egyes részletkérdéseit, számos területen továbbra is léteznek a munkavállalók szabad mozgását gátló indokolatlan akadályok, és nem ritka az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés sem - hangsúlyozta közleményében Bauer Edit szlovákiai magyar néppárti EP-képviselő, a most elfogadott irányelv parlamenti felelőse.
A képviselő előzőleg, a plenáris vitában kifejtette: az új irányelv nem változtat a rendelet nyújtotta jogokon, csupán elősegíti azt, hogy az uniós polgárok élni tudjanak ezekkel a jogokkal.
Bauer Edit szerint az egyik leggyakrabban előforduló visszatartó tényező, hogy az uniós polgárok nincsenek tisztában az uniós előírásokkal és jogaikkal. Ezt orvosolandó, a most elfogadott jogszabály szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell a világos, többnyelvű, könnyen hozzáférhető, ingyenes, átfogó és naprakész tájékoztatást az uniós jogokról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a jogorvoslat és a jogi védelem tekintetében rendelkezésre álló eszközökkel kapcsolatos információkra is.
Az Európai Bíróság döntéseivel összhangban az irányelvbe bekerült az a kitétel, hogy csak az olyan munkakörök betöltését lehet állampolgársághoz kötni, amelyek közvetlenül vagy közvetve közjogi hatáskörök gyakorlásával, vagy az állam, illetve egyéb hatóságok érdekvédelmét szolgáló feladatok gyakorlásával járnak.
A plenáris vitában Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő - válaszul arra, hogy David Cameron brit miniszterelnök állásfoglalása szerint a Közép-Európából Nyugat-Európába érkezők hatalmas tömege miatt a munkaerő szabad áramlása az unión belül nem lehet korlátlan alapjog - leszögezte: Nagy-Britannia rengeteget profitált az olcsó és szakképzett közép-európai munkaerőből, de rengeteget veszíthet a populizmussal. Olyan adatokra hivatkozott, miszerint Nagy-Britannia és Nyugat-Európa többi állama számára is előnyös a más uniós országbeli munkavállalók jelenléte, hiszen ők jóval többet fizetnek be a szociális ellátórendszerekbe, mint amennyit abból kivesznek.
A szintén szocialista Göncz Kinga a vitához benyújtott írásbeli hozzászólásában úgy vélekedett: nem csak a munkavállalókat és a munkaadókat, hanem egyes uniós tagállamok vezetőit is tájékoztatni kellene arról, hogy milyen jogok illetik meg azokat az uniós polgárokat, akik a hazájuk határain kívül, az Európai Unió területén dolgoznak.