Hírek
2022. Május 28. 09:02, szombat |
Külföld
Forrás: mti/illusztráció: pixabay
Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

Először térképezték fel a Vezúv Kr.u. 79-es pusztító kitörése miatt meghalt pompeji áldozat teljes örökletes genetikai információját.
A kutatásról a Scientific Reports tudományos lap csütörtökön megjelent friss száma nyomán a The Guardian online kiadása számolt be. A Koppenhágai Egyetem geogenetikusa, Gabriele Scorrano vezette kutatócsoport két áldozattól, egy nőtől és egy férfitól vett mintát. Maradványaikat a kovács házának nevezett pompeji épületben találták meg, melyet 1914-ben kezdtek feltárni.
Noha a tudósok két áldozattól vettek mintát, csak a férfi maradványaiból tudták a teljes genomot szekvenálni, vagyis a teljes génkészletet feltárni, mivel a nő mintájának szekvenciáiban nagy hézagokat találtak.
A friss tanulmány megjelenéséig a pompeji emberi és állati maradványokból csak a mitokondriális DNS rövid szakaszait sikerült szekvenálni.
A férfi 35-40 éves volt, amikor a hatalmas erejű vulkánkitörés a halálát okozta. DNS-ét összevetették 1030 ősi emberi és 471 mai nyugat-eurázsiai ember génkészletével, és azt találták, hogy a pompeji férfi DNS-e a legtöbb hasonlóságot a közép-olaszországi modern emberekkel és az ókori római korban éltekkel mutatta. Mitokondriális DNS-e és az Y-kromoszómájának DNS-e elemzésével olyan géncsoportokat is azonosítottak, amelyek Szardínia szigetén gyakran előfordulnak, de a császárság idején Itáliában élők között nem, ami arra utal, hogy az egész Appennini-félszigeten nagy lehetett a genetikai sokféleség abban az időben.
A férfi csontvázának elemzésekor az egyik csigolyán elváltozásokat is azonosítottak, a DNS-szekvenciák pedig arra utaltak, hogy a férfinak halála előtt tuberkulózisa volt.
A nő elmúlt ötvenéves, és ízületi kopásban szenvedhetett. "Talán ezért várták meg otthonuk biztonságában, míg véget ér az egész, míg a többi áldozat menekülni kezdett, ezért maradványaikat a nyílt terepen találták meg" - mondta Serena Viva, a Salernói Egyetem antropológusa, a kutatócsoport tagja.
A tudósok azért reméltek, hogy ősi DNS-t tudnak kinyerni a maradványokból, mert a kitöréssel a levegőbe kerülő, úgynevezett piroklasztikus anyagok, vagyis vulkáni kőzetek megvédték a maradványokat a DNS-t károsító hatásoktól, többek között az oxigéntől.
Ezek érdekelhetnek még
2022. Július 07. 10:03, csütörtök | Külföld
Kábítószert szállító egyedi merülődrónokat foglalt le a spanyol rendőrség
Kábítószer szállításra alkalmas egyedi merülődrónokat foglaltak le a spanyol hatóságok Andalúzia déli részén - közölte a rendőrség kedden.
2022. Július 07. 06:00, csütörtök | Külföld
Az atomenergiát és a földgázt is fenntartható energiaforrásnak minősítette az EP
Az Európai Parlament (EP) elutasította az úgynevezett taxonómia rendelet kiegészítése elleni indítványt, mely megakadályozta volna,
2022. Július 06. 10:56, szerda | Külföld
Az ivóvíz ésszerű felhasználását kérte a lakosságtól a román vízügyi hatóság
Romániában az ivóvíztartalékok ésszerű felhasználásának szükségességére hívta fel a figyelmet keddi közleményében román országos vízügyi főigazgatóság (ANAR), azt kérve a lakosságtól,
2022. Július 06. 07:00, szerda | Külföld
Több mint 130 bűnözőt tartóztattak le Európában gyermekkereskedelem miatt
Gyerekkereskedelem alapos gyanújával több mint 130 embert tartóztattak le, és 60 további gyanúsítottat azonosítottak Európában - közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) kedden.