A lisszaboni szerződés keretei között hatékony és hiteles közös védelmi és biztonságpolitika mellett kötelezték el magukat az Európai Unió állam- és kormányfői csúcstalálkozójuk csütörtöki napján - derül ki az elfogadott zárónyilatkozatból. A kérdéssel legutóbb 2008-ban foglalkoztak az uniós tagállamok vezetői.

Hiteles és hatékony közös védelempolitikát akarnak az uniós vezetők

A lisszaboni szerződés keretei között hatékony és hiteles közös védelmi és biztonságpolitika mellett kötelezték el magukat az Európai Unió állam- és kormányfői csúcstalálkozójuk csütörtöki napján - derül ki az elfogadott zárónyilatkozatból.

A többi között például célul tűzték ki, hogy 2014 folyamán el kell készíteni az EU kibervédelmi politikai keretét. A kibertámadások és -bűnözés okozta károkat diplomáciai források globális szinten évi 750 milliárd euróra becsülték, ami az Európai Unió hétéves költségvetésének mintegy háromnegyedének felel meg.

Az elfogadott zárónyilatkozat szerint a képességfejlesztés területén az Európai Tanács szabad kezet ad az együttműködésre az arra hajlandó tagállamoknak, akik az erőforrások közös használata, a közös kiképzés, karbantartás kihasználhatják a méretgazdaságosság jelentette előnyöket. A célok között szerepel, hogy a 2020 és 2025 közötti időszakra kell elkészülnie az unió tagállamai által készített távirányítású repülőgéprendszereknek, más néven drónoknak, továbbá fejleszteni kell a légi üzemanyag-utántöltési képességeket.

Az állam- és kormányfők a polgári képességek megerősített fejlesztését is szorgalmazzák, továbbá arra kérik a tagországokat, hogy növeljék befektetéseiket a védelmi iparban a kooperatív kutatás területén, s használják ki a tagállami és az uniós szintű kutatásban az egymást erősítő hatásokat. Annak lehetőségét is felvetik, hogy a védelmi természetű kutatási programok finanszírozásához az Európai Bizottság vizsgálja meg, hogy hogyan lehet uniós pénzeket felhasználni az EU 2014 és 2020 közötti kutatási és tudományos keretéből, a Horizont 2020-ból.

A védelmi iparban a közös szabványok kidolgozásának igénye is megjelenik, azzal a kikötéssel, hogy nem szabad átfedéseket létrehozni már meglévő, például NATO-szabványokkal. A szabványok kifejlesztésének útitervét a jövő év közepéig kell kidolgozza az Európai Bizottság és az Európai Védelmi Ügynökség. A zárónyilatkozat azt is világossá teszi, hogy nem fog újabb öt év eltelni amíg a védelempolitikai ismét a csúcs napirendjére kerül, legutóbb ugyanis 2008-ban tárgyalt erről az Európai Tanács. Az állam- és kormányfők legközelebb 2015 közepén áttekintik majd, hogy a most kitűzött célok terén milyen haladást sikerül elérni.

Rasmussen: erős Európára van szükség a válságkezeléshez

A nemzetközi válságkezelésben aktív szerepet vállaló erős Európai Unióra van szükség - jelentette ki Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, miután megbeszélést folytatott az Európai Unió közös védelmi és biztonságpolitikájáról az EU állam- és kormányfőivel Brüsszelben.

Rasmussen közölte: az EU-nak valós katonai képességeket kell kifejlesztenie, ám ez nem jelenti azt, hogy Brüsszel saját hadosztályok fölött rendelkezzen. Arra van szükség, hogy a tagállamok erősebb képességekkel rendelkezzenek, és válaszolni tudjanak a nemzetközi kihívásokra - mutatott rá a dán politikus, aki külön is többször hangsúlyozta: nem a NATO vagy az EU kell rendelkezzen saját katonai kapacitásokkal, hanem a tagállamok, amelyek így ezáltal mindkét szervezetet erősebbé tudják tenni.

Rasmussen külön kiemelte, hogy a kontinensnek saját megfigyelő drónokra, nehéz légi szállítási kapacitásra és légi üzemanyag-utántöltési képességre volna szüksége. A NATO és az EU feladatai, képességei közötti átfedés olyan luxus lenne, melyet nem engedhetünk meg magunknak - szögezte le Rasmussen. 'Együtt okosabbnak és erősebbnek kell lennünk, a cselekvés ideje pedig elérkezett' - hangoztatta a NATO főtitkára, aki szerint ha az európai országok nem fejlesztenek ki olyan képességeket, amelyekkel önállóan is képesek magukat megvédeni, akkor az 'észak-amerikaiak' joggal teszik majd fel a kérdést, hogy nekik miért kellene, éppen ezért üdvözli az uniós állam- és kormányfők felismerését, hogy a védelem igenis számít.

'Az európai biztonság alapja a NATO, és az is marad' - jelentette ki Rasmussen, aki szerint semmilyen ellentmondás nincs az erős NATO és az erős EU között, sőt, a kettő kiegészítheti egymást. A főtitkár Ukrajnáról és Oroszországról is beszélt.

Sajtótájékoztatóján kijelentette, Kijev jogát tiszteletben kell tartani, hogy maga döntse el, milyen kapcsolatot ápol nemzetközi szervezetekkel, szabadon választhassa meg, milyen szövetségeket köt. Korábban, érkezésekor azt is kifejtette, hogy ezzel az elvvel szerinte ellentétes az, ha bármely ország megpróbál nyomást gyakorolni egy másik államra. 'Úgy vélem, biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy Oroszország nyomást gyakorolt Ukrajnára és keleti szomszédságunk más országaira' - fogalmazott a NATO-főtitkár.

EU-csúcs: napirenden a közös védelmi politika, a gazdasági és monetáris unió

A dán politikus a csúcs helyszínére érkezve abbéli meggyőződését hangoztatta, hogy ha Európa országai erősebbek, az a NATO-t is erősebbé teszi, az észak-atlanti szövetség feladataihoz jobban hozzá tudnak járulni, de el kell kerülni, hogy az EU és a NATO feladatai, képességei közötti átfedést és az erőforrások elfecsérlését. 'Nincs olyan, hogy európai hadsereg, csak tagállami képességek léteznek, és annak érdekében, hogy javíthassuk védelmünket és többet kaphassunk a pénzünkért, a tagállamoknak szorosabban együtt kell működniük. Ez az okos védelem' - húzta alá Rasmussen.

Diplomaták szerint a CSDP-ről folytatott megbeszélés célja az, hogy az unió közös fellépése hatékonyabb és láthatóbb, látványosabb legyen, valamint, hogy a tagállamok hogyan bővíthetnék, illetve fejleszthetnék közös védelmi és biztonságpolitikai képességeiket. Emellett pedig az európai védelmi ipar erősítése is szóba kerül majd, amely egyrészt szolgálná a kapacitásfejlesztést, másrészt a munkahelyteremtéshez és a gazdasági növekedés beindításához is hozzájárulna. Egy név nélkül nyilatkozó tagállami diplomata arra is rámutatott, hogy ezen a területen egyértelmű a brit és a francia dominancia, a törekvés pedig az egységes védelmi piac megteremtése. A tisztviselő arra is rámutatott, hogy a honvédelem és a hírszerzés a legérzékenyebb tagállami terület, valamint, hogy a kisebb tagállamok hadiipara aligha lenne versenyképes a nagyobb országokéval.

Az uniós diplomáciát ismerő forrás az állam- és kormányfők döntéseinek globális kontextusára is rámutatott, mondván: a geopolitikai és geostratégiai hangsúlyok Európából egyre inkább Ázsia felé helyeződnek át, így a NATO-t hagyományosan vezető Egyesült Államok figyelme is egyre inkább arra irányul, ezért Európának alapvető érdeke, hogy ezen a téren fejlessze képességeit.

A csúcstalálkozóra érkezve Angela Merkel német kancellár annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az EU-országoknak globálisan össze kellene hangolniuk politikájukat, és Európának szorosabban együtt kell működnie a védelem- és biztonságpolitika terén. Hasonlóan nyilatkozott Francois Hollande francia elnök is, aki anyagi hozzájárulást is vár uniós partnereitől afrikai műveleteihez. David Cameron brit kormányfő viszont élesen eltérő hangot ütött meg. Annak szerinte is van értelme, hogy az uniós országok együttműködjenek, de arról hallani sem akar, hogy az EU-nak saját védelmi képességei, hadserege, légiereje legyen.

A védelmi politika megvitatása után vacsora következik, melynek során az állam- és kormányfők a gazdasági és monetáris unió továbbfejlesztésének lehetőségeiről egyeztetnek majd. A csúcs légkörét alapvetően pozitívan befolyásolja majd diplomaták szerint, hogy szerdán a pénzügyminiszterek a bankunió utolsó pilléréről, a bankszanálási mechanizmusról is egyetértésre jutottak. Az állam- és kormányfők így főleg arra a lehetőségre összpontosíthatnak, amelynek az volna a lényege, hogy a tagállamok szerződésben vállalnának bizonyos strukturális reformokat, amiért cserébe egy úgynevezett szolidaritási mechanizmus révén akár pénzt, anyagi támogatást is kaphatnának. Itt viszont több tagállam is felvetette, hogy a dolog egyik oldala, a szerződésben vállalt reformokra vonatkozó rész jóval kidolgozottabb, mint az, hogy milyen forrásokból táplálkozna a szolidaritási mechanizmus. Az elképzelés onnan ered, hogy egyes tagállamok szerint az elmúlt években kidolgozott, többszörösen összetett uniós gazdasági kormányzási rendszer sem képes arra, hogy rábírjon egyes tagállamokat fontos reformintézkedések megtételére.

Ezt volna hivatott amolyan mézesmadzagként elősegíteni a szolidaritási mechanizmus. Más tagállamok viszont azt vetették fel, hogy a strukturális reform egyrészt az adott ország elemi érdeke, így nem volna indokolt ezért még fizetni is. Más eurózóna-tagországok szerint pedig nem teljesen világos, hogy miért kellene egy relatíve szegényebb országnak pénzt adnia azért, hogy egy náluk nagyobb és gazdagabb állam strukturális reformokat hajtson végre.

Rompuy: december megfelelő a visszatekintésre

A csúcsot megnyitva, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy december megfelelő időpont a visszatekintésre. '2013 a fejlődés éve volt, a kemény munka kezd kifizetődni, (...) visszatért a növekedés, és - bár továbbra is nagy - a legtöbb országban megállt a munkanélküliség növekedése, és jövőre csökkenni is fog' - adta meg az alaphangot az állam- és kormányfők tanácskozásához a belga politikus.

Brüsszel központjában megbénult a közlekedés csütörtök délelőtt óta az európai uniós csúcstalálkozóhoz igazított különféle tüntetések miatt. A felvonulók már a kora reggeli órák óta eltorlaszolták a fő útvonalakat, különösen azokat, amelyek az uniós intézményeknek helyet adó városrészbe vezetnek. Más utcákat és alagutakat a rendőrség zárt le biztonsági okokból, ezzel is nehezítve a közlekedést.

A belgiumi és más országokból érkezett tüntetőket mintegy ötven szakszervezet és állampolgári egyesület szervezte a gazdasági megszorító intézkedések elleni tiltakozás támogatására. Azt is kifogásolják, hogy az unió és az Egyesült Államok között megkötendő szabadkereskedelmi megállapodás előkészítése - mint mondták - 'titokban, a lakosság egyetértése nélkül zajlik'.