Az európai uniós intézmények jogkörének bővítéséről, illetve a tagállamok mozgásterének megőrzéséről az integrációban régóta folytatott vitában a balti államok egyértelműen a "több Európa" mellett foglaltak állást - mondta Meisel Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója az MTI-nek.

A balti államok EU-tagságának elmúlt tíz évét értékelve a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos munkatársa emlékeztetett arra, hogy Észtország, Lettország és Litvánia függetlenné válása óta társadalmi konszenzus övezte azt a törekvést, hogy mielőbb csatlakozzanak a nyugati integrációs szervezetekhez. Ennek része volt az uniós csatlakozás, majd a belépés az euróövezetbe - fűzte hozzá.
A balti országok hagyományosan rögzített árfolyam-politikát folytattak, és a 2004-es uniós csatlakozásuk után nagyon rövid időn belül bevitték a valutájukat az úgynevezett ERM II árfolyamrendszerbe, ami az euróövezeti csatlakozás egyik feltétele - idézte fel Meisel Sándor. Rámutatott: ezzel azonban le kellett mondaniuk az árfolyam-politikai kiigazításról, ami meghatározta a válságkezelésüket is. A válság mindhárom országot súlyosan érintette, főleg Lettországot és Litvániát, a két ország - Észtországhoz képest - kevésbé óvatos költségvetési politikát folytatott.
A kutató kiemelte: a válság alatt és után óriási erőfeszítések, megszorítások árán sikerült stabilizálni az államháztartást, leszorították az inflációt, így Észtország, majd Lettország teljesíteni tudta az euró bevezetéséhez szükséges konvergenciafeltételeket, Litvánia előtt pedig nagy eséllyel jövőre nyílik meg az euróövezeti csatlakozás lehetősége.
A válságkezeléshez a balti országok kaptak uniós segítséget. Lettországnak a magyarországihoz hasonló konstrukciójú hitelt nyújtott a Nemzetközi Valutaalap és az EU. Az uniós, főleg skandináv bankok jelentős mértékben hozzájárultak a balti pénzintézetek konszolidálásához, mivel ezek a leánybankjaik voltak - magyarázta.
A balti államok a skandináv pénzügyi segítségnyújtáson kívül számíthattak az Európai Beruházási Bankra is - jegyezte meg, hozzátéve: az uniós strukturális alapok és a kohéziós alap forrásait is hatékonyan használták a válságkezelés idején.
Meisel Sándor kitért arra is, hogy a csatlakozás idején az Eurobarometer felmérései szerint a balti országok lakossága a többi, velük egy időben belépő tagállamhoz képest inkább óvatos és szkeptikus volt. Ma már ez nem ilyen szembetűnő, elsősorban ezért, mert máshol romlott az EU megítélése. A balti országokban ugyanakkor nincsenek erősen euroszkeptikus pártok - közölte.
A szakértő hangsúlyozta: a több vagy kevesebb Európa kérdése nem jelenik meg olyan komoly dilemmaként a balti országokban, mint más, például közép-európai tagállamokban. Természetesen vannak kérdések - így az adópolitika -, amelyek esetében a baltiak az önálló mozgásteret hangsúlyozzák, de ez "nem ölti harc formáját". Azzal, hogy Észtország és Litvánia az euróövezet tagja, illetve Litvánia hamarosan azzá válik, a három állam a "több Európa" mellett állt ki.