Hosszas előkészület előzte Krím-félsziget elfoglalását – állította Gereben Ágnes történész – erre utal, hogy a rangjelzés nélküli orosz fegyveresekről kiderült, az orosz hadsereg különleges alakulatához tartoznak. Gereben szerint a Nyugat tehetetlen , a pénzvilág viszont keményebb szankciókat vethet be Moszkával szemben. Ezt támasztja alá a Financial Times állásponta is: a Kreml vezetését meggyengíthetik az akció gazdasági következményei.

Évekig készültek rá

Ma már tudható, amit idáig csak sejteni lehetett, hogy nem rangjelzés nélküli orosz katonák, hanem az orosz hadsereg különleges alakulata foglalta el a stratégiailag kulcsfontosságú pontokat. Ez pedig azt jelenti, hogy nagyon hosszú előkészület előzte meg az akciót aKrím-félszigeten– jelentette ki a történész. Gereben Ágnes felidézte: a történtek hasonlítanak a 2008-as lerohanáshoz Grúziában, azt a műveletet is 4 év gyakorlatozás után hajtották végre. Itt is nagyon hosszú előkészületekről lehetett szó, ezt az akció feltehetőleg évek óta tervezték, és készül a folytatás is –tette hozzá.

Tehetetlen Nyugat...

AKremlben valószínűleg „a hasukat fogják” a döntéshozók azon, hogy a nyugat tehetetlenkedik és szankciók sorozatát építi fel, amelynek végrehajtását Kína és Nagy-Britannia megtagadta, illetve nem fogja végrehajtani Németország sem, amely nagyon szoros gazdasági kapcsolatban áll Oroszországgal – folytatta a történész, hozzátéve: a Magyarországot is érintő Déli Áramlat építése ugyanakkor lelassulhat, hiszen Brüsszel nyilvánvalóan nem fogja kiadni az szükséges engedélyeket. A nyugat végeredményben rosszul, lassan reagál, és ez nem jó a világnak, Ukrajnának, Lengyelországnak, Magyarországnak, Romániának, Moldáviának – összegzett.

A G7-ek vezetőinek hétfői döntésével kapcsolatban, miszerint az energetika, a bankvilág és a katonai kiadások területén szigetelnék el Oroszországot, Gereben Ágnes kijelentette: ez már komolyabb veszélyt jelenthet az orosz gazdaság számára. Nagy kérdés azonban, hogy a Kremlben mit tartanak fontosabbnak: a gazdasági vagy a birodalmi szempontokat.

A piac visszavág

Komoly következményekkel jár a krími konfliktus, a további kelet-ukrajnai offenzíva pedig olyan politikai, gazdasági és katonai következmények veszélyét vetítené előre, amelyek elég súlyosak lennének ahhoz, hogy meginogjon a vezetőség pozíciója a Kremlben - állapítja meg a Financial Times európai kiadásának keddi számában Gideon Rachman is.

A tekintélyes brit gazdasági, politikai napilap kolumnistája szerint a Krím bekebelezésével Moszkva biztosította, hogy Ukrajna többi részét végül elveszíti. Egyrészt a májusi választáson a Krím oroszai már nem szavaznak majd, másrészt az orosz fenyegetés Moszkva ellen hangolja a közvéleményt, ezért minden bizonnyal oroszellenes kormány alakul majd Kijevben.

Rachman szerint a közelmúlt történelme azt bizonyítja, hogy valahányszor a világ valamelyik vezető hatalma katonai erőt alkalmaz egy ország vele szemben ellenséges lakossága ellen, a rövid távú katonai győzelmet szinte mindig hosszú távú stratégiai vereség követi. 'Ha orosz csapatok nyomulnak be Ukrajnába, Moszkva kezdetben diadalittassá válik majd, miközben Nyugaton ökölbe szorulnak a kezek. De az ukrajnai erődemonstráció végső soron súlyosan meggyengítené az orosz államot' - a Financial Times újságírója.