Komoly dilemma egy épp csak a hatodik évét betöltő vagy ahhoz közeledő óvodásnál, hogy menjen-e iskolába, vagy maradjon még egy évet. Az érvényes szabályozás szerint azoknak, akik az adott év augusztus 31-ig betöltik a hatodik évüket, szeptemberben iskolába kell menniük. Tehát azoknak is, akik előző év szeptemberében lettek hatévesek, és azoknak is, akik csak augusztus közepén. A két képzeletbeli gyerek között tizenegy hónap korkülönbség van.

Ha a szülők úgy ítélik meg, hogy bár gyermekük betölti a hatéves kort, de jó lenne, ha még egy évet az oviban maradna, akkor felmentést kell kérniük az Oktatási Hivataltól. Ezt azon év január közepéig nyújthatja be a szülő, amikor gyermeke betölti a hatodik évét. Az iskolaérettségi vizsgálatot a pedagógiai szakszolgálat végzi. Az elbíráláskor figyelembe veszik a szülő véleményét, a gyermekkel foglalkozó szakemberek, óvónők, gyógypedagógusok részletes jellemzését is.

Ez a szabály 2019 óta van érvényben, és rengeteg kritikát kap azóta is. Ennek egyik oka, hogy korábban a szülők és az óvónők közös döntése elegendő volt ahhoz, hogy egy kisgyerek maradhasson még egy évet az oviban, ám négy éve az ő meglátásaik csupán vélemények, amelyek számítanak ugyan, de a döntési jog másnál van. A másik kritika az augusztus 31-i határ megállapítása. Sok szakember szerencsésebbnek tartaná, ha a korábbi gyakorlat lenne érvényben, amikor az adott év május 31-ig hatodik életévüket betöltött gyerekek mentek iskolába. Azaz a legkisebbek is bőven hatévesen kezdték a sulit. Persze mint mindig, most is meg kell jegyezni, hogy minden gyerek más és eltérő ütemben fejlődik, ezért előfordulhat, hogy egy épp csak hatéves érettebben kezdi az iskolát, mint hat és féléves osztálytársa.

A mai gyerekekre sok esetben jellemző, hogy sokkal többet tudnak a világról, ezért okosabbnak tűnnek, mint a húsz-harminc évvel ezelőtti gyerekek. Ennek elsősorban az az oka, hogy rengeteg az inger, az információ és olyan tartalmak is eljutnak hozzájuk, amelyek régebben elképzelhetetlenek voltak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy előbb érnek. „Fordított a helyzet. Nagyon sok gyerek kifejezetten idegrendszeri éretlenséggel kerül az iskolába. Hatévesen még több gyerek van, akinek az agya nem érett meg arra, hogy írni, olvasni, számolni tanuljon. Más tekintetben, tehát például gondolkodásban, ismeretekben lehetnek sokkal előbbre, mint korábban, de ez nem az iskolára való felkészültséget jelenti” – nyilatkozta korábban Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus az Inforádiónak. Hozzáfűzte, hogy sok gyerek kevesebbet mozog, az idegrendszerüket gyakran olyan hatások érik, amelyek nehezítik a fejlődésüket, így valójában az éretlenség lett sokkal gyakoribb. Ugyanő a Szabad Európának egy felmérésről számolt be: ezer gyereket monitoroztak, és kiderült, hogy a vizsgált elsősök húsz százaléka nem felel meg az iskolarendszer elvárásainak, magyarán nem iskolaérett.

Jobb későn, mint korábban?
Természetesen nagyon fontos kérdés az is, mit vár el az iskola egy elsőstől. Tudjuk, hogy vannak országok, ahol a gyerekek még ennél is korábban, akár ötévesen kezdik az iskolát. Az azonban nem mindegy, hogy az első iskolai év miről szól. Hány órát kell a padban ülve eltölteni, mennyi ideig kell figyelni, mennyit mozoghatnak a gyerekek, azaz milyen, van-e egyáltalán átmenet az óvodából az iskolába. Ha egy gyerek éretlenül, korábban megy iskolába, akkor nem nehéz belátni, hogy nehezebben fogja venni az akadályokat, nem lesz sikerélménye, nem tud megfelelően teljesíteni, ez pedig a személyiségfejlődésére lesz negatív hatással, és a tanuláshoz, a feladathoz való viszonyára nyomja rá a bélyegét. Sőt, tanulási nehézségek, zavarok is kialakulhatnak. „Abban az esetben, ha a gyermek iskolaéretlen, ennek ellenére mégis iskolába kell mennie, nagyon sok kudarc érheti. Ez elkerülhető, ha még egy évet óvodában marad, és ezt a pluszévet a hiányosságok pótlására, fejlesztésére fordítják” – mondja Szalai-Lászlók Kitti pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak szakos gyógypedagógus, a ”Játszva olvass!” program megálmodója.

Az év vesztes gyerekek így valójában inkább évnyertesek, és minden valószínűség szerint kevesebb káruk származhat abból, ha kortársaiknál kicsit érettebbek majd az iskolában és az utolsó óvodai évben már nem minden foglalkozás kielégítő számukra. Persze ezek a helyzetek is okozhatnak nehézségeket, de nem a tanulásban, maximum a személyiség alakulásában.

Milyen területeket érdemes figyelembe venni?

Az iskolaérettség összetett, számos területet érint: fizikai, pszichés, szociális és kognitív. Szalai-Lászlók Kitti szerint a legfontosabbak a következők:

1. Fontos, hogy a szem, kéz, láb és füldominancia iskoláskorra kialakuljon. Akkor vagyunk szerencsés helyzetben, ha a domináns érzékszervek azonos oldalra esnek, tehát vagy a bal vagy a jobb oldalra.
2. Nélkülözhetetlen iskoláskorra, hogy a gyermek meg tudja nevezni a testrészeit, ujjait. Ennek hiánya nehezíti a tájékozódást, és bizonytalanságot okoz számára.
Idegrendszeri éretlenségre utal a mellúszás, kúszás, mászás, a különböző járások, fejemelgetés háton- és hason fekvésben történő mozgások pontatlan kivitelezése. 3. Ezek előre utalhatnak az olvasás és írás elsajátításának a nehézségére.
4. A helyes ceruzafogás elsajátítása nélkülözhetetlen, hiszen az írástanulás alapja lesz.
5. Tanulási nehézséget, figyelem- és magatartási problémákat okozhat a fejletlen egyensúlyérzék.
6. Amennyiben a térirányok a jobb-bal, fent-lent megkülönböztetése nehézséget okoz, akkor az olvasási problémákban, diszlexia formájában is jelentkezhet. Ilyen esetekben b-d, p-b betűket keverheti, felcserélheti a betűket vagy ez akár tükörírásban is megmutatkozhat.
7. A könnyen elterelhető figyelem szinte lehetetlenné teszi a tanulást. Egy első osztályos gyermektől kb. 10-15 perc tartós koncentráció várható el.
8. 6 éves kor körül felgyorsul a feladattudat fejlődése. Az iskolába járó gyermeknek meg kell értenie, hogy vannak bizonyos feladatok, amiket annak ellenére is meg kell tenni, hogy túl fáradt vagy nincs hozzá kedve. Amennyiben a feladattudat nem alakul ki iskolába lépéskor, sok kudarc érheti a gyermeket.
9. A gyerekek szociális érettsége rendkívül fontos iskolába lépéskor. Megfelelő mértékű szocializáció szükséges, hogy a gyerekek sikeresen beilleszkedjenek az iskolai közösségbe, tanulni és fejlődni tudjanak, valamint pozitív élményeket szerezzenek az iskolai évek során.
10. A fejletlen beszédkészség, beszédhiba az olvasás, írás tanulását ellehetetleníti.
11. Az átlagos hatéves gyerek 120-130 cm magas és 20-22 kg súlyú. Amennyiben a gyermek súlya jóval átlag alatt marad, felmerülhet a kérdés, hogy fogja-e bírni az iskolával járó fizikai terhelést.
12. Ebben az időszakban megkezdődik a fogváltás. Ez a változás az idegrendszer érettségéről tájékoztat, jelezve az iskoláskor kezdetét is.
13. A finommozgás, térbeli tájékozódás fejlettségéről a cipőfűző megkötésének képessége árulkodik.

Most, amikor még távolinak tűnik a jövő szeptember és vele az iskolakezdés, de a szülő bizonyos részterületeken „lemaradást”, nehézséget tapasztal, akkor a gyógypedagógus szerint, az alábbi otthoni játékos feladatok sokat tudnak segíteni egy nagycsoportos érésén: „Mindenképpen játékos feladatokat adjunk a gyerekeknek. Fontos, hogy a játék során dicséretekkel és pozitív visszajelzésekkel ösztönözzük, hogy növeljük az önbizalmukat és motivációjukat a tanuláshoz.”

- Készíts egy egyszerű akadálypályát a szobában, például használj párnákat, dobozokat és székeket. A gyereknek át kell jutniuk az akadálypályán úgy, hogy ne érjenek hozzá semmihez.
- Adj a gyereknek ragasztóval, színes papírokkal és kreatív eszközökkel lehetőséget arra, hogy saját kézműves alkotásokat készítsenek! Például: kollázskészítés papírból, gyöngyfűzés.
- Szólánc játék: Az adott szó utolsó hangjával kell újabb szót mondani. pl: körte-eper-róka.
- Beszélgessünk sokat, énekeljünk, mondókázzunk együtt.
- Játsszunk minél többet együtt a gyerekek életkornak megfelelő társasjátékokkal
Közösen játszott memóriajátékokkal, kártyajátékokkal is több képességterületet fejleszthetünk.
- Töltsünk minél több időt játszótéren, ahol lehet hintázni, csúszdázni, ugrálni, szaladgálni.
- Tanítsuk meg a gyerkőcöt biciklizni és minél többet biciklizzen. Ez a tevékenység nagyon jól fejleszti az egyensúlyérzéket.

Ne felejtsük el, hogy az első iskolai év hosszú távú hatásokkal bír. Ha sikeres, az szárnyakat adhat a gyereknek, ha azonban sok-sok kudarc éri, kis túlzással egy életre elveheti a kedvét a tanulástól. Érdemes mindig a saját gyerekünkre figyelni és nem összehasonlítani az ovistárssal, szomszéd gyerekkel. A nem iskolaérett gyerek nem butább, nem rosszabb képességű, mint az, aki vele egyidősen iskolába lép. Nem vagyunk egyformák, a gyerekek sem azok, ideális helyzetben minden gyerek akkor kezdi meg az iskolát, amikor megérett rá és készen áll erre a nagy kalandra és sok kihívást jelentő korszakra.