Már közel 40 év időtávlatában tudják vizsgálni a faj jelenlétét Győr-Moson-Sopron megyében. Az évezred eddigi legsikeresebb évét tudhatják maguk mögött. A szezonvégi összesítések legfontosabb információi a költőpárok száma és a sikeresség.

2024-ben a következő településen épültek új fészkek: Rábaszentandrás, Sopronnémeti, Rábacsécsény, Dunakiliti, Lébény, Kóny, Győrsövényház 2 is, Fertőrákos. Ebben az évben üresen maradt fészkek pedig a következő településen voltak: Rábaszentandrás, Szany, Püski, Jánossomorja.
A tavaszi csapadékos időjárás hatása a nyár elejéig kitartott, továbbá nem volt tartós lehűlés a kritikusnak számító májusi időszakban, így sikeresen tudtak felnevelni a gólyák több fiókát is. 1996 óta nem volt ilyen nagy a sikeres párok által kirepített fiókák átlaga, vagyis több mint 3 fióka/fészek.
A legsikeresebb települések, ahol 5 fióka repült ki egy fészekből a következők voltak: Acsalag (Kis utca), Barbacs, Ikrény, Markotabödöge, Osli, Rábapatona (Kossuth utca), Rábapordány, Rábatamási (iskola).

Ez a kis állomány növekedés remélhetőleg kitart, és tartósan erősödik majd a megyei gólya populáció. Éppen ezért ebben az évben is készítettek 22 fészek fonatot, amit a gólyák érkezése előtt helyez majd ki az áramszolgáltató, elősegítve ezzel a költéseket.

Már a XIX. századi emberek is minél többet tudni akartak erről a madárról. Kíváncsiak voltak, hova mennek nyár végén, amikor fészkeiket elhagyva messze szállnak, mielőtt nálunk beáll a hideg idő, tudni szerették volna, tényleg az ő gólyájuk érkezik-e vissza Afrikából, amikor tavasszal megjelenik egy kelepelő madár a fészken. A Kisalföldi Helyi Csoportnál Balsay Sándor kezdte el gyűjteni a megyei adatokat 1986-ban, majd 2019-ben vette át ezt a koordinációs szerepet Győrig Előd.

Kezdetben az adatok csupán megfigyelésekből származtak. Feljegyzésre került, hogy pontosan hol van a fészek, mikor érkezett a fészekhez az első, és mikor a második gólya, volt-e fióka a fészekben és mennyien voltak, mikor indultak el a telelőhely felé, s hagyták el a fészket. Már ezek az adatok is fontos információkkal szolgáltak a madárral kapcsolatban, hiszen a több évtizedes adatokat elemezve megállapítható volt, hogy a gólyák alapvetően a vizes gyepeken szeretnek táplálkozni, így az ilyen helyek közelében kerestek maguknak otthont.

De a szakemberek ennél is többet szerettek volna tudni, és ezeket az információkat a gólyák jelölő gyűrűzésétől várták. A fészkek többsége -ma már legalábbis- oszlop (zömében villanyoszlop) tetején, illetve arra felszerelt tartón található, melyeket az áramszolgáltató szakembereinek segítségével (előzetes továbbképzés után) tudnak az önkéntesek megközelíteni. A gyűrűzés minden évben június hónapban aktuális, amikor a fiókák mérete épp akkora, hogy a jelölés elvégezhető legyen, de még nincsenek olyan korúak, hogy az ember megjelenése a fészekből való kiugrásra késztesse őket. A fiókákat óvatosan beemelik egy dobozba/ kosárba, amiben az önkéntesek lehozzák őket, gyűrűzésük a földön, biztonságos körülmények között zajlik. Az alumínium ornitológiai gyűrű mellett (amit a bal lábukra helyeznek) 2009-től színes gyűrűt is kapnak a fiókák a jobb lábukra- ezzel is megkönnyítve a leolvasásokat.

A megfigyelések és a gyűrűzési adatok együttes feldolgozásával érdekes és fontos következtetéseket sikerült már eddig is levonni. Egyelőre úgy tűnik -bár az ember folyamatosan alakítja át a természetet, és a gólya számára ideális táplálkozó helyek egyre csökkennek- madarunk képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Így például előfordul, hogy a fészek, melyen adott éven látni lehetett a felnövő fiókákat, lehet, hogy jövőre üresen marad, ha a környezete nem tűnik megfelelőnek az utódok táplálása szempontjából. Azt is a gyűrűzési adatokból tudják, hogy a nálunk, Magyarországon kelt gólyák a Boszporuszon át Szudánba, majd Kelet-Afrikán át egészen a Dél-Afrikai Köztársaságig vonulnak. Érdekes például azt is kifigyelni, hogy a gólyák mennyire hűek adott településen belül a fészkükhöz vagy akár a párjukhoz.

A begyűjtött leolvasások alapján a megyében észlelt gólyák közül a legidősebb korú, egy 2003-ban Győr-Gyirmóton Pellinger Attila által gyűrűzött madár. Az egyik rábapatonai fészekben költő madárról már létezik egy leolvasás 2006-ból, de azóta nem került szem elé. Idén viszont 5 fiókát nevelt a párjával, és reméljük, jövőre is visszatér hozzánk.
Egyelőre a legtávolabbi ismert megkerülés egy 2012-ben Darnózselin gyűrűzött fióka -légvonalban mért- 9003 km-es rekordja, 2018 januárjában ugyanis a Dél-Afrikai Köztársaságban került kézre.

A szakirodalom szerint a gólyák első 3 évüket általában a telelőhelyen töltik, onnan ivarérett korukban indulnak vissza a fészkelési helyekre -de persze kivételek itt is akadnak, hiszen Győrsövényházán idén már párba is állt egy 2 évvel ezelőtt gyűrűzött madár. Vagy talán épp most derül fény arra, hogy a gólyák elindulnak visszafelé már az első tél után is, csak nem feltétlenül mennek el egészen a születési helyükig? Ez ugyanis lehet például magyarázat arra, hogy a megyénkben is észlelt kajtár csapatokban miért van több német vagy cseh gyűrűs példány.

Mennyi mindent tudunk, de mennyi kérdés van még megválaszolatlan!

Ahhoz tehát, hogy minél több adat álljon rendelkezésre, rendszeresen elvégzik a fiókák gyűrűzését -a vármegyében több helyszínen ez látványgyűrűzések keretében történik, azaz a fiókák jelölése a lakosság részére meghirdetett programokon zajlik. Ezek a fehér gólya gyűrűzési programok szép számú érdeklődőt vonzanak, hiszen különleges élmény kicsiknek és nagyoknak egyaránt, hogy testközelből láthatják a gólya fiókákat, sőt az elkeresztelésükben is részt vehetnek, miközben a látogatónak lehetőségük van megosztani egymással a gólyás élményeiket.

Idén 5 helyszínen gyűrűztek a helyi csoport önkéntesei. A sort a győrszentivániak kezdték, amikor is hagyomány szerint a helyi óvodások és iskolások részvételével meggyűrűzték a településükön található fészekben kelt kis gólyákat. Az idén 3. alkalommal megrendezett szanyi gólyafesztivállal folytatták a sort június 15-én. A gólya gyűrűzésnek ez a legjelentősebb helyszíne vármegyénkben, mivel itt gyakorlatilag egy településen belül rekordszámú volt mind a résztvevők, mind a meggyűrűzött fiókák száma. A szomszéd településen, Rábaszentandráson található fészekkel együtt összesen 11 fészekből 34 fióka lábára került gyűrű, és erre nagyjából 500 látogató volt kíváncsi. 3 nappal későbbre sikerült megszervezni a tóközi „túrát” 16 állomáshellyel. Ezen útvonalon található fészkekben 54 gólyafióka kapott gyűrűt a nap folyamán, miközben 430 látogatóval találkoztak a gyűrűzéseket lebonyolító önkéntesek. A harmadik nap, azaz június 19-én a 85-ös főút mentén lévő 8 település 15 gólyafészkét ellenőriztük. A nap folyamán 52 madár lett meggyűrűzve szép számú érdeklődő kíváncsi tekintetétől kísérve. 2 helyszínen is 200 feletti létszám jött össze, így a teljes túrán 790 fő részvételével zajlott le az esemény. Idén az E.On Hungária Zrt. jóvoltából 2 év után ismét tartottak gólyagyűrűzést a Szigetközben is. Június 24-én 12 település 1-1 fészkét meglátogatva 35 kis gólya kapott gyűrűt, mely program során 630 látogatólétszámot jegyeztek fel a srácok.

A Kisalföldi Helyi Csoport szervezésében 2024-ben tehát 2500 látogató részvétele mellett 179 fióka lábára került gyűrű, ami több tényező együttes hatása, az elmúlt 5 évben a kirepült fiókák száma is jelentősen nőtt a térségben.

A fehér gólya gyűrűzés tehát egy olyan szakmai munka, mely által olyan adatokhoz jutunk hozzá, amik segítenek egyre jobban megismerni ennek a madárnak a szokásait, a leolvasási adatokat elemezve további következtetéseket lehet levonni a gólyák táplálkozásának átalakulása vonatkozásában, ugyanakkor ez is egy jó lehetőség arra, hogy a gyűrűzés köré szervezett színes programok által egyre bővítsék a madár- és természetbarát emberek körét.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és az E-ON Hungária Zrt. támogatása kiemelkedően fontos a fehér gólya védelmi programban, továbbá az önkéntesek, megfigyelők a faj védelmére szánt ideje és energiája.

További részletek és adatok.