A Welt am Sonntag című lap megbízásából készült felmérés szerint a lakosság 24 százaléka el tudja képzeli, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártra szavaz a szeptemberi országos parlamenti választáson. Az Infratest dimap közvélemény-kutató cég felmérésében a megkérdezettek 17 százaléka úgy nyilatkozott, biztosan megfontolja majd, hogy szavazzon-e az AfD-re, további 7 százalék pedig az "igen, talán" választ adta a vonatkozó kérdésre.
A felmérés szerint a lakosság túlnyomó többsége, 59 százaléka számára elképzelhetetlen, hogy az euróellenes pártra adja a voksát, az AfD azonban ennek ellenére a lehetséges szavazótábor nagysága alapján ítélve átugorhatja az 5 százalékos bejutási küszöböt a szeptember 22-ei Bundestag-választáson.
Az új párt mindenekelőtt a határozatlanok és az ország keleti részén élők köréből, a jelenlegi parlamenti pártokat tekintve pedig elsősorban a Baloldal szavazói közül szerezhet támogatókat. A pártpreferenciával nem rendelkezők 32 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy az AfD-re szavaz. Az ország keleti részén, a volt NDK területén a lakosság 27 százaléka nyitott az új politikai erő felé, míg a nyugati tartományokban 23 százalék ez az arány. A volt keletnémet állampárt utódszervezete és nyugatnémet csoportok összeolvadásával kialakult Baloldal szavazóinak körében 29 százalék tartja elképzelhetőnek, hogy legközelebb inkább az AfD-re szavaz - mutatta ki a reprezentatív felmérés.
Az euróövezeti válság esetleges további mélyülése nyomán igen jelentős figyelem irányulhat az új politikai erőre, a választási eredményét azonban elsősorban az határozza majd meg, hogy megmarad-e a lakossági bizalom Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter válságmenedzseri képességében - fűzte hozzá az adatokhoz Richard Hilmer, az Infratest dimap ügyvezetője.
Az AfD februárban alakult, első kongresszusát április közepén tartja. A pártba egy hónap alatt ötezren léptek be, jelenleg pedig 6600 körül van a tagok létszáma. A formálódó pártprogram szerint a következő időszak legfontosabb feladata az euróövezet felszámolása rendezett keretek között. A párt szerint az eurót a nemzeti fizetőeszközök rendszerével kell felváltani, az adósságválságba jutott országok tartozását pedig el kell engedni, és az így keletkező veszteségeket nem az adófizetőkre, hanem a bankokra kell terhelni.
Az AfD a bevándorlás szigorú korlátozását is követeli, követendő példának a kanadai rendszert tekinti. Az adózás területén radikális változásokat szorgalmaz, az adókulcsok csökkentését és a kedvezmények eltörlését sürgeti. A politikai berendezkedést illetően azt az elvet képviseli, hogy vissza kell fogni a pártok befolyását és több lehetőséget kell biztosítani az állampolgároknak a folyamatok alakításához.