A címben idézett paradoxonnal szokták jellemezni az urológusokat - legalábbis az erősebbnek mondott nem szempontjából. Hasonló - ha nem nagyobb - szégyenlősség övezi ezt a témát, mint a női betegségek esetén, pedig ez is, az is teljesen indokolatlan.

Persze a hölgyeknek is vannak urológiai betegségei, hiszen a prosztata és a többi férfi "alkatrész" kivételével minden olyan, az urológiára tartozó szervük megvan, és meg is betegedhet, ami a férfiaknak. A férfiak azonban, ha urológiáról hallanak, szinte kizárólag a prosztatával kapcsolatos gyógyítókra gondolnak. Bizonyos mértékig indokolt is ez, hiszen minden második férfinak vannak vagy lesznek élete során gondjai a prosztatájával, és nagyon megnőtt azoknak a száma is, akiknél rosszindulatú prosztata daganatot diagnosztizálnak. De ennek csak egyik oka a kórkép előfordulásának növekedése. A másik, hogy több beteget fedeznek fel, mert nagyot fejlődtek diagnosztikai módszerek, műszerek. Ezek segítségével sok emberben igen korai stádiumban kimutathatják a rosszindulatú daganatot. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a rákosok közül egyre többet tudunk megmenteni. A korai felismerés esetén ugyanis eredményesebb a gyógyítás.
A műszerezettség javulása például azt jelenti, hogy ma már az urológiai rendelőből nem küldik tovább ultrahang vizsgálatra a pácienseket, hanem ott, helyben megnézik belső szerveik állapotát. Sokat segít a diagnózisban a vér (prosztata szérum antigén) PSA vizsgálata is. Ez olyan anyag, amelynek koncentrációja a prosztata kóros folyamatai esetén megnövekszik a vérben. A vizsgálat ugyan olykor téves riasztást is ad, de más - például tapintásos - vizsgálatokkal kiegészítve jelzi: valami probléma van e szervvel. A gyanú mindenesetre arra vezeti a gyógyítót, hogy a mindent eldöntő szövettani vizsgálatra mintát vegyen belőle. Mindez azért nagyon fontos, mert a tumor sokszor csak akkor jár kellemetlen tünetekkel, ha már nagyon elhatalmasodott az emberen.
Ehhez persze az is szükséges, hogy a betegséggel sújtott férfi egyáltalán megjelenjék az urológiai rendelésen. Erre nézve pozitív a tapasztalat, a helyes ismeretterjesztés hatását jelzi, hogy 50 éves kor után egyre többen jelentkeznek a rendelőben még panaszmentes férfiak is. A szégyenlősség egyáltalán nem indokolt. Nem kell titkolni ezt a betegséget sem, hiszen a prosztata is csak egy szerv a többi között, amely ugyanúgy megbetegedhet, mint más testrészek. Sajnos, a teljes szűrési rendszer kiépítését az OEP még nem támogatja.
A biopsziával végzett szövetkimetszés után szövettani vizsgálattal lehet biztosan eldönteni, hogy jó- vagy rosszindulatú a daganat. A biopszia ugyan kellemetlen érzés a betegnek, de megnyugtató, ha negatív az eredmény. A gyakoribb orvos fordulás eredményességét mutatja, hogy míg korábban 10 biopsziás esetből 8-ban már elkéstek az orvosok a műtéti beavatkozással, manapság 10-ből 8 vizsgálat idejében történt, meggyógyítható a tumoros beteg.
A jóindulatú prosztata túltengés jóval többeknél jelentkezik, mint a tumor. Tegyük hozzá: hála Istennek. Sokan könnyebbülnek meg e szavakkal a szövettani vizsgálat után. Ez a kórkép "csak" az életminőséget rontja le, de azt alaposan. A benne szenvedőnek rossz - de elég gyakori - esetben egy-két óránként kell(ene) vécére járnia. Természetesen éjszaka is, hosszú autózás, autóbuszozás, repülőút közben is. S ha jön egy hidegfront, amely fellobbantja a gyulladásokat, amire rátehet egy lapáttal egy-egy nagyobb mértékű szeszfogyasztás is, egy napon a beteg arra ébredhet, hogy elakadt a vizelete. Azaz a vese csak termeli a folyadékot, de az nem tud eltávozni a hólyagból. Ez már közvetlenül életveszélyes helyzet, ha nem vezetik le a pangó vizeletet szakszerűen, katéterrel, megrepedhet a beteg hólyagja, életveszélyes alhasi fertőzést okozva (amely fertőzés esetenként magában a hólyagban is megtörténhet). Van példa arra is, hogy a normális körülmények között mintegy 3-5 dl befogadó képességű hólyag egy literesre tágul, ennyit vezettek le katéterrel, miután a mentő az ügyeletre vitte a beteget.
A jóindulatú megnagyobbodás esetén az okozza a problémákat, hogy a megnőtt dülmirigy körbe veszi a húgycső hólyag felőli szakaszát, a záróizmon áttörve benyomul a húgycsőbe, lecsökkenti annak a keresztmetszetét. Ha bármilyen okból (pl. megfázás, alkoholfogyasztás, erőszakos vizelet visszatartás, stb.) a krónikus, addig tünetmentes gyulladás miatt tovább duzzad, teljesen el is zárhatja. Ez az oka a vizelési nehézségeknek, a vizelet elakadásának.
A rosszindulatú daganat a prosztata teljes vagy részbeni eltávolításával gyógyítható. Ha a tumor még nem terjedt át más szervekre, nagy valószínűséggel ezzel meg is oldhatják a problémát. A jóindulatú szövetszaporulat esetén a műtét nem igényel "hasfelmetszést", a húgycsőbe vezetett fémszondán keresztül, altatásban vagy gerincvelői érzéstelenítésben ezeket a túltengő részeket elektromos kacs vagy vágószerkezet segítségével távolítja el a sebész.
Az eredmény aztán magáért beszél. Mindkét fajta műtét megszünteti az életveszélyes helyzet kialakulásának a lehetőségét. A jóindulatú daganat húgycsövön történő kimetszése - a közhiedelemmel szemben - nem okoz impotenciát, utána röviddel helyreállnak a műtét előtti nemi képességek. A tumor prosztata teljes eltávolításnál valóban előfordulhat, hogy az ondóvezetékek is sérülnek, de ez is csak a termékenyítő képességre hat károsan, a potencia megmarad. De ne felejtsük el, hogy itt végső soron az életmentés a cél.
A Magyar Urológusok Társasága a hétfőn kezdődött Urológiai Hét keretén belül országszerte szűrővizsgálatokat tart. Az időpontokról és a helyszínekről a www.urologiaihet.hu weboldalon lehet tájékozódni.