Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke figyelmeztette Magyarországot, hogy ne kényszerítse egyoldalú lépésekkel a bankokat a devizahitelek forinthitelre váltására. Egyelőre szó sincs arról, hogy egyszeri forintosítás keretében váltsák át a devizahiteleket. Ugyanakkor a magyar kormány ultimátumot adott a bankoknak, amely szerint november 1-jéig módosítaniuk kell a devizahiteles szerződéseket - számol be róla a Magyar Hírlap.

Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök washingtoni beszámolójára hivatkozva a Der Standard osztrák napilap azt írta: Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke nyomást gyakorolt Magyarországra – az Európai Rendszerkockázati Tanács vezetőjeként. Ez az intézmény többek között a makrogazdasági problémák folyamatos monitorozásával őrködik az európai pénzügyi szektor stabilitása felett. Draghi attól tart, hogy az egyoldalú kormányzati lépések a devizahiteles ügyben számos negatív hatással járnak majd. Felgyorsíthatják a hitelezés visszaesését, aminek kedvezőtlen hatása lehet a stabilitásra és a növekedésre. Nowotny szerint ugyanakkor Magyarország megígérte, hogy a lépéseit egyeztetni fogja az európai partnerekkel. Az EKB nem kommentálta a Der Standard értesüléseit. A múlt évben azonban hivatalos véleményben óvta Magyarországot a devizahiteles csomagok negatív következményeitől az európai jegybank, egyúttal dialógust sürgetett a bankokkal.

Eközben a Reuters hírügynökség emlékeztet: a Nemzetgazdasági Minisztérium a múlt hónapban kizárta az egyszeri drasztikus forintosítás lehetőségét, de azt is közölte, hogy ettől a külföldi tulajdonú bankok még elszenvedhetnek veszteségeket. A kormány november elsejéig adott időt a bankoknak, hogy a devizahiteles ügyfelek javára módosítsák a hitelszerződéseket, ellenkező esetben a kormány megoldása fogja eltüntetni ezeket a hiteleket.

Alapvetően az árfolyamgát átalakításával oldaná meg a devizahiteles problémát az MNB augusztusban megjelent javaslata.

A jegybank a devizahitelezésről indított cikksorozatának harmadik részében azt javasolta, ki kellene egészíteni a jelenlegi konstrukciót, amely szerint a svájcifrank-hitelek esetén a 180 forintos árfolyam feletti törlesztőrészletből a kamat és a kezelési költség megfizetését átvállalják a bankok és az állam. A jegybank szerint a törlesztőrészlet 180 forintos árfolyam feletti tőkerészét is át kellene vállalni az adósoktól.