A „helyi iparűzési adó” (röviden: HIPA), egy olyan speciális adónem, amit a kis- és középvállalkozók, illetve a cégek fizetnek a telephelyük, székhelyük szerint a helyi önkormányzatnak – már amennyiben van az adott településen iparűzési adó. Rendszerint akkor kötelező iparűzési adót fizetni egy cégnek, vállalkozásnak, ha az adott településen bejelentett telephelye, székhelye van, és ott jövedelemszerző tevékenységet folytat.
Az iparűzési adó egy opcionálisan beszedhető adónem – azonban az a ritkább eset, ha egy önkormányzat önként lemond erről a jövedelemszerzési lehetőségről. A legtöbb magyar településen elkérik a maximális összegű HIPA-t, ami 2%, azonban mindig találni olyan településeket vidéken, jellemzően kisebb falvakban, ahol 0%-os az iparűzési adó. Térségünkben a felsorolt településeken nem kell iparűzési adót fizetni: Acsalag, Árpás, Bodonhely, Cakóháza, Cirák, Csapod, Ebergőc, Edve, Egyed, Fehértó, Hövej, Maglóca, Markotabödöge, Mórichida, Osli, Pusztacsalád, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Vásárosfalu

2023. január 1-től jelentős változások történtek. A törvény bevezeti a „kisvállalkozó” fogalmát. Kisvállalkozónak minősül az a vállalkozó, akinek/amelynek éves nettó árbevétele nem haladja meg 25 millió forintot. Ha a vállalkozó tevékenysége nem érte el a 12 hónapot, akkor ezen értékhatárt arányosítani kell. A kisvállalkozói minőség megilleti az egyéni vállalkozót is függetlenül attól, hogy milyen adózási módot alkalmaz. Tehát a kata alanya éppúgy alkalmazhatja az egyszerűsítést, mint az átalányadózó vagy akár a „normál” vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó.

A törvény lehetőséget ad arra is, hogy azon átalányadózó egyéni vállalkozók, akik kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak és akiknek bevétele évesen nem haladja meg a 120 millió forintot, éljenek az egyszerűsítéssel. Esetükben is igaz azonban, hogy a 120 millió forintos értékhatárt arányosítaniuk kell, ha 12 hónapnál kevesebb ideig tevékenykednek az adóévben. Az arányosítást minden esetben napi arányosítási módszerrel kell elvégezniük.

Az iparűzésiadóalap-megállapítás egyszerűsítése az alábbiakat jelenti:

• azon kisvállalkozóknak, akiknek az éves bevétele nem haladja meg a 12 millió forintot, illetve annak arányos részét, az iparűzésiadó-alapja önkormányzatonként 2,5 millió forint,

• azon kisvállalkozók esetében, akiknek az éves bevétele meghaladja a 12 millió forintot, de nem haladja meg a 18 millió forintot, illetve annak arányos részét, az iparűzési adó alapja önkormányzatonként 6 millió forint,

• azon kisvállalkozóknál, akiknek az éves bevétele meghaladja a 18 millió forintot, de nem haladja meg a 25 millió vagy kiskereskedő átalányadózó esetében a 120 millió forintot, illetve annak arányos részét, az iparűzésiadó-alap önkormányzatonként 8,5 millió forint.

Természetesen az adóalapokat napi arányosítással kell meghatározni, ha a vállalkozó adóéve 12 hónapnál rövidebb.

Ha egy vállalkozó a fenti egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítást kívánja alkalmazni, akkor a megelőző évi bevallásában nyilatkozhat ezen választásáról, az adóév május 31-ig, vagyis a bevallásra nyitva álló határidőig.

Ugyanígy kell eljárniuk azoknak a vállalkozóknak is, aki az adóévben kezdik meg vállalkozói tevékenységüket. Esetükben csupán annyi a különbség, hogy már az első adóévben is alkalmazhatják az egyszerűsített adóalap-megállapítást. Ha azonban a már működő vállalkozó csupán év közben bejelentkezik az adott önkormányzat területén például telephely-létesítés miatt, akkor a választását a bejelentkezéssel egyidejűleg kell megtennie.

Ha a vállalkozó nettó árbevétele év közben mégis meghaladná a rá vonatkozó határértéket vagyis a 25 millió vagy a 120 millió forintot, akkor köteles normál módon megállapítani az iparűzési adó alapját.

Ha egy vállalkozó a fentiek szerint megtette nyilatkozatát az egyszerűsített adóalap-megállapítás választásáról, akkor azt nem kell adóévenként megismételni. A vállalkozó egészen addig alkalmazza a fenti egyszerűsítést, ameddig nem nyilatkozik arról, hogy a későbbiekben mégsem kívánja ezt a módszert alkalmazni. Ezt a nyilatkozatot is az adóév május 31-ig lehet az adóhatóság felé megtenni.

Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy ha a kisvállalkozó az egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor az adóévben adókedvezményre, adómentességre, adócsökkentésre nem jogosult.