- derült ki az Oxfordi Egyetem vezette kutatás előzetes eredményeiből.

A mellékhatások között hidegrázást, izomfájdalmat, fejfájást tapasztaltak gyakrabban a két különböző vakcinával beoltottak. A mellékhatások azonban nem tartottak hosszú ideig, más biztonsági kockázatot nem észleltek a kutatók.

"Ez egy nagyon érdekes eredmény, nem igazán erre számítottunk" - idézte Matthew Snape professzort, az Oxfordi Egyetem vackinafejelsztő részlege (Oxford Vaccine Group) tagját a BBC hírportálja.

Az egyetem februárban indította Com-Cov nevű tanulmányát, hogy megvizsgálják, hosszabb immunizáló hatást biztosíthat-e az, ha az oltás második dózisát másfajta vakcinából kapja meg a beoltott. Azt is tudni akarták a kutatók, hogy az oltások keverése jobb védelmet nyújt-e az új mutációk ellen, valamint lehetséges-e felcserélni az oltásokat, ha valamelyikből akadozik az ellátás.

A kutatásba 850 önkéntest vontak be, valamennyien 50 év felettiek voltak. A teljes eredményt várhatóan júniusban hozzák nyilvánosságra, az előzetes eredményeket a The Lancet című orvostudományi folyóiratban tették közzé.

Azok közül, akik az AstraZeneca vakcinájából négy hét különbséggel egy-egy adagot kaptak, minden tizedik jelentett lázat a második adag oltás után. Ha azonban egy-egy AstraZeneca- és Pfizer-oltást kaptak, ez az arány 34 százalékra emelkedett.

"Ugyanez a valós különbség volt kimutatható más tünetek, mint a hidegrázás, fáradtság, fejfájás, izomfájdalom és rossz közérzet esetében" - közölte Snape professzor.

Áprilisban a tanulmányt kiterjesztették további 1050 önkéntesre, akiknél a Moderna és a Novavax oltás kombinálását vizsgálják az AstraZeneca és a Pfizer vakcinájával.

Ontario és Quebec kanadai tartományok korábban bejelentették, hogy a közeljövőben a tervek szerint két különböző oltást adnak be egy embernek az AstraZeneca-vakcina ellátásának bizonytalansága és az oltás okozta vérrögképződéses esetek kiváltotta aggodalmak miatt.