- derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. friss reprezentatív kutatásából, amelynek részleteit szerdán közölték az MTI-vel.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) közleménye szerint a magyarok 58 százaléka szerint a hamis termék nem olyan jó minőségű, mint az eredeti, mégis a lakosság 15 százaléka vásárolt idén hamisítványt, elsősorban (72 százalék) az alacsonyabb ár miatt.

A korábbi évekhez hasonlóan a legnépszerűbbek a hamisított márkás ruházati termékek (16 százalék) és az illatszerek (6 százalék), emellett gyakran töltöttek le a fogyasztók illegálisan másolt programokat (6 százalék), szereztek be nem megbízható forrásból származó élelmiszert (4 százalék), CD-t vagy DVD-t (2 százalék), illetve illegális forrásból származó gyógyszert (2 százalék) is.

A hamisított márkás ruhákat és illatszereket a vásárlók döntő többsége, 80, illetve 73 százaléka piacon vagy az utcán szerzi be, de egyre nagyobb arányban jutnak hozzá az interneten (23 és 27 százalék) keresztül is.

Tízből hat internetező jelenleg nincs tisztában azzal, hogy az online tartalmak legális vagy illegális úton váltak-e elérhetővé a világhálón.

Az internethasználók kétharmada pedig nem hajlandó fizetni azért, hogy jogszerű forrásból férhessen hozzá tartalmakhoz a világhálón. Sőt, minden ötödik tudatosan vásárolna számítógépes programokat illegális csatornákon keresztül - áll a felmérésben.

Az átlagosnál magasabb arányban vásároltak hamis terméket az elmúlt évben a legalacsonyabb (31 százalék) és legmagasabb (35 százalék) jövedelmi kategóriába tartozók.

A megkérdezettek 64 százaléka úgy látja, hogy a gazdasági válság miatt többen vesznek hamis vagy bizonytalan eredetű, de olcsó holmit.

A megkérdezettek 53 százaléka tartja bűncselekménynek a hamis termékek eladását, míg a megkérdezettek ötöde szerint nem törvénybe ütköző az ilyen cselekedet - közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

A fogyasztók majdnem kétharmada véli úgy, hogy idővel megtérül, ha eredeti terméket választ a hamisítvány helyett.

A kutatásban megkérdezettek 59 százaléka ugyancsak egyetért azzal, hogy a hamisítás miatt nem csak komoly bevételtől esik el az állam, miközben a bűnszervezetek gazdagodnak (58 százalék), de az ilyen termékek veszélyesek is lehetnek az egészségre (64 százalék).

A válaszadók 45 százaléka emellett attól is tart, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg - tették hozzá.

A közleményből kiderült, a termékhamistás évente akár 300 milliárd forint körüli kárt okozhat a magyar gazdaságnak.

A kutatásról azt közölték, a Tárki 2009 óta minden évben országos lakossági felmérést végez a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) megbízásából. Az idei reprezentatív felmérés keretében 2021 júliusában 1015 főt kérdeztek meg a 18 évesnél idősebb lakosság körében.