Keresztény templomaink között nem egyet találunk, amely közel ezer éves, alapítása Szent Istvánhoz vagy az Árpádházi királyok egyikéhez kötődik. I. István a római központú kereszténység felvételekor rendeletet hozott a vallás tiszteletéről és a templomépítésről. Meghagyta, hogy minden tíz falu építsen egy templomot, és rendeletében azt is előírta, mivel lássák el a települések a templomokat. Bemutatunk 8 Árpád-kori templomot. Mindegyikük megér egy kirándulást.

1. Árpás

A Rábaközben bújik meg ez az izgalmas kis falu. Tudtátok, hogy már a római birodalom idején fontos szerepet játszott a kereskedelemben? Erre húzódott ugyanis a Borostyánút. A település templomát Szent Jakab tiszteletére emelték a premonstrei rend tagjai az 1200-as évek közepén. A hozzá tartozó épületekben egykor apácák laktak, a törökök kivonulását követően klarissza nővérek vették birtokba a monostort. 1751-ben ők építtették újjá a templomot. Az akkori építészek természetesen a kor divatjának megfelelően itt-ott barokk stílusúvá alakítottak. Azépült egésze megőrizte eredeti formáját, masszív, karakteres kialakítását.

2. Bélapátfalva

Gyönyörű helyen, a Bükkben, a Bél-kő alatt elterülő községben találjátok az 1232-ben alapított apátsági templomot és a hozzá tartozó egykori monostor romjait. A torony nélküli, román stílusú épületet a 14-15. században gótikus stíluselemekkel építették át. (Külseje a kor itáliai templomait idézi; emlékeztet például az assisi Santa Maria Maggiore templomra és a Santa Chiara bazilikára.) Az épület dísze vitathatatlanul a rózsaablak a főhomlokzaton, illetve a bejárat a vízszintesen váltakozva rakott szürke és vörös téglasorokkal, valamint a bélletes kapu.

3. Bodrogolaszi

Még a 12. században emelték egy magaslatra a félköríves szentéllyel záruló templomot. Résablakai arra utalnak, hogy a vallási funkció mellett egykor védelmi feladatokat is ellátott - erre utal a templom körül húzódó falmaradvány is. A templom eredetileg a Tokaj-Hegyalján és környékén megtelepedett, szőlészettel-borászattal foglalkozó bevándorlók, a vallonok számára készült. (A vallonok a mai Belgium déli részéről származó népcsoport, francia vagy flamand anyanyelvűek is lehetnek.) A templomot többször is átépítették: a 18. század végén, a 19. század második felében és az 1970-es évek végén. Utóbbi volt a legnagyobb átalakítás, végső formáját így nyerte el az épület.

4. Csaroda

Végtelenül izgalmas, karcsú épület áll a Tiszahát egyik településén. A Káta nemzetség tagjai emeltették a 13. században. A többi Árpád-kori templomhoz képest kifejezetten kecses, magasra törő. Belsejét már építésekor falfestményekkel díszítették, szentek láthatók a freskókon: a bizánci Kozma és Damján, majd Péter, Pál és János apostol alakja került a falra, végül Szent Anna, és Mária - a gyermek Jézussal. A festmények a 20. századi feltárásoknak köszönhetően bukkantak elő, mivel a reformáció idején a kálvinista hívek (akiknél a katolikusokkal ellentétben a szentek kultusza nem része a vallásnak) bevakolták, lefestették.

5. Csengersima

Lélegzetelállító helyen áll a templom: a Szamos egyik holtágának partján. Azt pontosan nem tudjuk, mikor épülhetett, valószínűleg az 1200-as évek első évtizedeiben. Egyhajós, kicsiny épület, homlokzatát torony díszíti. Először a 15. században építették át. Egy ízben majdnem teljesen elpusztult. A tatárok az 1700-as években betörtek a Rákóczi-szabadságharc, valamint a pestisjárvány miatt elnéptelenedett faluba, és felgyújtották a templomot. 1729 és 1734 között építették újjá. Az 1890-es évek végére az épület állapota leromlott, ám csupán évtizedekkel később újították fel. Egyik éke az 1760-as években, népi barokk stílusban készült gyönyörű, kazettás famennyezet.

6. Ják

Szombathelytől nem messze találjátok az egyik leghíresebb, és talán az egyik legépebben maradt középkori templomunkat. Még 1214-ben kezdték építeni, Szent György tiszteletére, ám csak négy évtizeddel később fejezték be - ebben nyilvánvaló szerepet játszott a tatárjárás, illetve az azt követő sokk is. A templomot a 17. század közepén átépítették, az 19-20. század fordulóján restaurálták.

Gyönyörű épület - a művészettörténettel foglalkozó könyvekben a bélletes kapujáról készített fotó egészen biztosan szerepel. Miről híres még? Gazdagon díszített külső kialakítása és belső tere évtizedek óta vonzza a látogatókat. Az állatokat és embereket ábrázoló díszítések azért számítanak ritkaságnak, mert a török időkben a hódoltság területén a muszlim vallású hódítók vallási okokból a legtöbb ilyen motívumot leverték a magyarországi épületekről. A jáki templom közelében kicsiny kápolna is áll, amely a hátborzongató Csontház nevet viseli.

7. Öskü

Kis sziklás dombra épült ez az erdei gombára emlékeztető, úgynevezett "nagysapkás", kupolában végződő épület. A 11. században római őrtoronyra építették, azért ovális alakú az alaprajza. A régi, hazai körtemplomok egyike. A sekrestyét csupán a 15. században csapták hozzá. A teteje eredetileg nem ilyen lehetett, hanem valószínűleg kúp formájú. A kupolát a barokk korban, az 1700-as évek elején alakíthatták ki. Műemléki helyreállítása az 1970-es években történt.

8. Sóly

Úgy tartják, a sólyi református templom épülete lehet hazánk egyik legrégebbi olyan falusi temploma, amely még ma is áll. 1009-ben Sólyon írta I. (Szent) István királyunk a veszprémi püspökséget alapító okiratot (a püspökséget Veszprém, Kolon, Alba és Visegrád királyi várispánságok fölé helyezve). Sóly fogadalmi kápolnája e dokumentum alapján az egyetlen olyan templomunk, amely bizonyíthatóan Szent Istvánhoz fűződik.

2008-ban arról számolt be a sajtó, hogy a templomot a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat munkatársai feltárják; 2009-ben az ásatás során a padozat alatt középkori csontvázakat találtak. Az épületet kívülről szemlélve is nyilvánvaló, hogy úgynevezett erődtemplomnak emelték.