Két héttel ezelőtt a piacokon már nagy mennyiségben megjelent a hazai eper. Az áruházláncok boltjai azonban vagy egyáltalán nem tettek ki ebből polcaikra, vagy délebbi országokból származó, már leérett gyümölcsökkel együttesen helyezték ki, amivel letörhették a magyar termelői árakat. A brit lánc egyik budai áruházában a hazai epernek szerdán még mindig nem volt nyoma. A Tesco spanyol gyümölcsöt árult becsomagolva, és valamivel olcsóbban adta, mint a bolttól nem messze egy buszmegálló tövében, nagyon egyszerű körülmények között csodálatos epret és más, kiváló minőségű hazai zöldségeket kínáló kofaasszony.

A Tesco egyébként pontosan tudja, mit csinál, hogy az itthon is előállítható, mégis külföldi termények kereskedelmével kárt okoz Magyarországnak. Erről hirdetéseiben árulkodik. Áruházaiban nemzeti trikolórral díszített, vitorlányi felületű reklámokon azt tudatja a vásárlókkal, hogy egy tavaly év végén, a Századvég által elvégzett felmérés szerint a boltjaiban megvásárolható élelmiszerek 74 százaléka hazai. Honlapján pedig, ugyancsak piros-fehér-zöld körítéssel, ilyen kijelentések olvashatók: „Vállalatunk büszke arra, hogy segíti a magyar termelői bázis megerősödését, és több mint 1200 hazai vállalkozással áll üzleti kapcsolatban. Vállalatunk büszke, hogy több mint 100 regionális magyar beszállítói partner több mint 400 terméke került áruházak polcaira.” A hazai gyümölcsök, illetve az ezeket előállító termelők ezek szerint kivételt képeznek.

Nyugati gyakorlat

Külföldre is szállító kereskedők szerint a multiláncok magatartása Nyugat-Európában más. Mint mondják, ott hetekkel a helyi gyümölcsök idénye előtt már nem forgalmaznak belőlük importot. Ezt támasztotta alá a Magyar Nemzet egyik olvasójának tapasztalata is, aki múlt szombaton egy Bécs melletti, hatalmas Spar áruházban kizárólag osztrák epret tudott vásárolni, mert az osztrák lánc nem árult importepret. Ez a gyakorlat megfelel az európai szokásoknak. Mert az uniós jogszabályok ellenére ugyan a Spar megakadályozta az importeper forgalmazását, ám a hazai termelőket biztos piachoz juttatta. Ami a gazdák mellett mindenki másnak is jó. Az államnak például nem kell munkanélküli-segélyeket nyújtania, a közpénzt más célokra használhatja fel. A jól működő vállalkozások adóbevétele gazdagítja a büdzsét, a haszon az országban marad, ami növeli a fogyasztást és a belső keresletet, ami újabb és újabb adóbevételeket teremt a jólétben és megelégedésben élő polgáraitól.

Magyar Nemzet / mno