A Méhkas a Földhöz legközelebbi halmaz, a tudósokat pedig már régóta foglalkoztatja, hogy e csillagok némelyike rendelkezik-e bolygókkal - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon
(http://www.space.com/19504-exoplanets-solar-system-white-dwarf-star.html).
Ben Zuckerman, a Los Angelesi Kaliforniai Egyetem (UCLA) professzora kutatócsoportjával azt fedezte fel, hogy egy fehér törpe légköre a Hyádok-halmazban "szétporladt" aszteroidákról származó anyaggal szennyezett, amelyet a haldokló csillag körüli pályára "szippantott be" a gravitáció. Mint a UCLA professzora rámutatott, ez a por arra utal, hogy nagyobb égitestek, exobolygók, esetleg egy komplett bolygórendszer is keringhet a fehér törpe körül.
Mint a tudós kifejtette, általában a fehér törpék légköre viszonylag "tiszta", mivel a nehéz elemek a "szívében" összpontosulnak, az atmoszférába csupán a héliumhoz, vagy hidrogénhez hasonlatos könnyű elemek jutnak ki.
A UCLA kutatócsoportja a Hawaii Keck Obszervatórium igen érzékeny spektrométerét (színképelemzőjét) alkalmazva mutatta ki a fehér törpe légkörében a kalciumot.
"A kalciumra azért esett a választásunk, mert ezt az elemet a legkönnyebb észlelni e csillagok légkörében" - magyarázta Ben Zuckerman.
John Debes, a baltimore-i Space Telescope Science Institute (Űrteleszkóp Kutatóintézet) asztrofizikusa viszont azt bizonyította be, hogy a por aszteroidákról származik, összehasonlítva a kutatócsoport legújabb megfigyeléseit a korábbiakkal.
Ben Zuckerman magyarázata szerint nagy bolygók gravitációja megváltoztathatja az aszteroidák pályáját, közelebb lökve őket egy fehér törpéhez.
"A kisbolygóknak nem kell feltétlenül ütközniük a haldokló csillaggal, elég, ha a fehér törpe árapályerejének hatósugarába kerülnek, amely szétszaggatja az aszteroidákat.
Az elporladt aszteroidák maradványai új pályára kerülnek, új bolygórendszer alapanyagául szolgálva. Megfigyelései és statisztikai elemzés alapján Ben Zuckerman úgy véli, hogy a fehér törpék legalább negyedének légköre szennyezett lehet az aszteroidák befogott porával.
A nyílthalmaz csillagok olyan csoportja, amely egy közös csillagközi gázfelhőből alakult ki, és tagjai még mindig laza gravitációs kapcsolatban állnak egymással. Többnyire csillagközi gáz- és porfelhők környezetében találhatóak, csillagaik száma a néhány tucatnyitól a néhány ezerig terjedhet. A Tejútrendszerben mintegy 1000 nyílthalmaz ismert, de a teljes szám ennek a tízszerese lehet.
A fehér törpe a csillagfejlődés egyik - asztrofizikailag jól behatárolható - végső stádiuma.