Bő egy hónap múlva már a Mol koncessziós cége kezeli a Magyarországon keletkező hulladékot. Egyik napról a másikra kell átállni, sok kérdés bizonytalan még. Nem tudni például, hogy a hulladékos cégeknél felhalmozott készletekkel mi lesz, a Mol mennyi fizet majd az értékkel bíró fém-, papír- és műanyaghulladékért.-írta meg a Szabad Európa.

Július 1-jén indul az új körforgásos hulladékgazdálkodási rendszer, miután a kormány 35 éves koncessziós szerződést kötött tavaly a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel (Mol). A lakossági és ipari hulladékok, haszonanyagok nagy részét a Mol erre a célra alapított leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja kezelni.

A lakossági szegmensben nagy változás nem lesz, az értékkel bíró ipari hulladékok esetében azonban nagyot fordul a világ. Több száz olyan kis- és közepes vállalkozás, családi cég van Magyarországon, amely eddig abból élt, hogy gazdasági táraságoktól vásárolta fel a fém-, papír- vagy műanyaghulladékot, amelyet kezelt, feldolgozott és továbbértékesített.

Vállalkozókból bérmunkások
A Mol belépésével azonban július 1-jétől a koncesszió hatálya alá tartozó esetekben már nem lesznek erre jogosultak, nem rendelkezhetnek a hulladékkal, mert annak kizárólagos birtokosa a MOHU lesz.

Ezek a hulladékos cégek az új rendszerben nem köthetnek üzletet, lényegében a MOHU alvállalkozói, bérmunkásai lesznek, amennyiben a Mol koncessziós cége igényt tart a szolgáltatásaikra, és leszerződik velük. Ha nem, akkor az évek, évtizedek alatt felépített cégek becsődölnek.

Ezt a nem túl optimista képet súlyosbítják a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által május 16-án benyújtott törvénymódosító javaslatok.

A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) szerint bő egy hónappal a koncesszió indulása előtt „még mindig óriási mértékű jogbizonytalanság és feszültség van a piacon, hogy a jogszerűen végzett gazdasági tevékenységük eredményeként létrejött e vagyonelemnek mi lesz a sorsa”.

A HOSZ még a Semjén-féle jogszabálymódosítási javaslatok előtt reagált a tervezetre a társadalmi egyeztetés során. Szerintük a hulladékkezelő cégek a július 1-jén rendelkezésére álló készleteket piaci áron, a jogszabályoknak megfelelően végzett gazdasági tevékenységük körében szerezték, jellemzően vásárolták a hulladéktermelőktől.

A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a termelő vállalatok és egyéb cégek általában két-három évre írtak ki pályázatot a működésük során keletkező hulladék elszállítására. Ezeken a tendereken bármelyik, engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodási cég jelentkezhetett, és amelyik a legjobb árajánlatot tette, megnyerte a tendert.

A Szabad Európának korábban nyilatkozó cégvezető szerint ő az egyik tenderen például húsz forintért vállalta, hogy elviszi egy üzemben keletkező papírhulladék kilóját. Ebben benne van a telephelyről való elszállítás, tárolás és újrahasznosítás költsége is. A papírhulladékot kezelte és értékesítette a piacon, leginkább papírgyáraknak.

A hulladékkezelő cégeknek érvényes szerződésük van a hulladéktermelő vállalatokkal, gyárakkal, így nem tehetik meg, hogy felhagynak a tevékenységükkel. Ezek nem teljesítése akár kötbérezéssel is járhat.

Július 1-jén azonban a készleteiket át kell adniuk a MOHU-nak vagy az általa kijelölt cégnek, amely valamekkora összegű kompenzációt fizet érte, viszont nem tudni, mennyit. Ezeknek a cégeknek a hulladék képezi a legnagyobb vagyonukat, nem mindegy, hogy kifizeti-e a Mol koncessziós cége érte a piaci árat, vagy kevesebbet ad érte.

Megszabadulni sem tudnak tőle a határidő előtt, mert csak nagyobb mennyiséget, több tonnát tudnak értékesíteni, vagyis meg kell várni, amíg megfelelő készlet gyűlik össze. A felvásárlási árak is befolyásolják, hogy mikor éri meg túladni rajta, hiszen amikor alcsonyabbak az átvételi árak, a hulladékos cégek kivárnak, akkor adnak túl a portékán, amikor magasabb árat kapnak érte. Emiatt jelentős mennyiség halmozódhat fel a hulladékgazdálkodó cégeknél.

Gondot okoz az is, hogy egy részük esetében már hozzáadott értéket képeztek a hulladék feldolgozásával. Kérdésként merül fel, hogy a feldolgozott hulladék is a jogszabályi rendelkezés alatt értelmezendő-e.

Egy hulladékgazdálkodásban érintett cég ügyvezetője a Szabad Európának azt mondta, hogy pánikhangulat van a piacon. „A kisebb vállalkozások pánikhangulatban vannak, próbálnak minden olyan hulladékot eladni, ami a koncesszió része” – mondta. Szerinte a nagyobb vállaltok kivárnak, de a koncessziós rendszer indulása mindenkit letaglóz.

„A bizonytalanság mindenkit kikészít. Még rengeteg cégnek nincs aláírt szerződése a MOHU-val, a gyárak nem tudják, hogy a mostani partnerük fogja-e elvinni a hulladékot, mennyit fog egyáltalán fizetni érte, mekkora EPR-díjat kell majd fizetniük, és milyen egyéb költségeket fog a Mol koncessziós cége kiszámlázni” – tette hozzá a cégvezető.

További részletek a Szabad Európa cikkében.