Elhúzódó IMF/EU-tárgyalásokra kell számítani, mivel a magyar kormány úgy gondolja, hogy nem szükséges változtatni a gazdaságpolitikán, miközben a nemzetközi szervezetek ezt máshogy látják - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a pénzintézet harmadik negyedévi előrejelzése alkalmából tartott keddi budapesti tájékoztatón.

"Nem vagyunk optimisták a hitelmegállapodást illetően, nem számítunk gyors megegyezésre" - fogalmazott Török Zoltán, jelezve, hogy a bank elemzése szerint a kormány igyekszik minél tovább elhúzni a tárgyalásokat.
A magyar kormány készenléti hitelkeretről - amit elővigyázatosságinak nevez - szeretne megállapodni, de nem vállal olyan programot, amelyet Washingtonból vagy Brüsszelből diktálnak, így nincs lehetőség ilyen típusú együttműködésre a nemzetközi szervezetekkel - magyarázta a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
A bank elemzése szerint nem a "török kártyát", hanem a "magyar kártyát" kívánja kijátszani a kormány. Ez azt jelenti, hogy egy megállapodás nélkül záródó "török kártya" helyett, a minél tovább elhúzni a tárgyalásokat jelszó szerinti "magyar kártya" kerül majd az asztalra. Megállapodás akkor lesz, "ha nagy a baj", például a forint árfolyama jelentősen gyengül - fejtette ki a vezető elemző.
Török Zoltán véleménye szerint politikai és nem gazdasági költség/haszon elemzés határozza meg a tárgyalások kimenetelét. Ameddig a hitelmegállapodásnak nagyobb a politikai költsége, mint a haszna, addig nem lesz megegyezés.
A Raiffeisen Bank összegyűjtötte az IMF és az EU "kívánságlistáját", amelynek tételei felvetődhetnek a hiteltárgyalásokon. Az IMF már a múlt év végén sürgette a jegybank függetlenségének helyreállítását, a Költségvetési Tanács megerősítését, szigorúbb költségvetési politikát (elsősorban a kiadási oldalon), a válságadók és különadók csökkentését, majd kivezetését, további ad hoc gazdaságpolitikai intézkedések mellőzését, a tervezett fiskális reformok végigvitelét, a szociális juttatások rendszerének átalakítását, a tömegközlekedési vállalatok reformját és a magáncsőd intézményének a bevezetését.
A bank honlapján olvasható elemzés szerint EU által most felvethető további kérdések között szerepel a jövő évi magyar költségvetési tervek előzetes egyeztetése, a nők munkaerőpiaci részvételének elősegítése, a családokra vonatkozó szociális juttatások rendszerének hatékonyabbá tétele, a munkaerő képzése és átképzése, a korlátozott munkaképességűek munkához juttatása, a nemzeti romaintegrációs stratégia megvalósítása, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, a kkv-k célzott támogatása, a rögzített energiaárak felszámolása, privatizáció az energiaszektorban, ingatlanadó, vagyonadó bevezetése.
A Raiffeisen Bank 2012-re 1,0 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizál, jövőre 0,5 százalékos növekedést, miközben az idei infláció 5,5 százalék fölött, a jövő évi pedig 4,5 százalék fölött lesz - ismertette az új prognózist Török Zoltán.
"A magyar gazdaság akkumulátorai lemerültek" - magyarázta a vezető elemző, aki szerint lassan eltűnnek a beruházások az országból. A beruházási ráta kirívóan alacsony (GDP-arányosan 16,4 százalék, miközben a régiós átlag 23,4 százalék).
Beruházások nélkül nincs jövőbeni növekedés - figyelmeztetett a vezető elemző, utalva arra, hogy a versenyszférában a beruházások vagy külföldi működőtőke formájában valósulhatnak meg, vagy pedig banki hitelből. A külföldi működőtőke-beruházások lelassultak Európában.
A Raiffeisen Bank elemzése szerint a hazai vállalkozások ma inkább a termelőeszközeik leépülését élik meg a beruházások elmaradása miatt. Márpedig sem munkahelyteremtés, sem gazdasági növekedés nincs a kkv-szektor talpra állítása és beindítása nélkül. Ehhez pedig hitel kellene. Tavaly közel 300 milliárd forinttal, idén az év első öt hónapjában pedig 130 milliárd forinttal több hitelt fizettek vissza a vállalatok, mint amennyit felvettek.
A vállalati hitelezés beindítása elemi gazdasági érdek - hangsúlyozta Török Zoltán.