Írország célja, hogy 2016-ra a legvonzóbb olyan kis ország legyen, amelyben érdemes üzleti tevékenységet folytatni - közölte az ír miniszterelnökség az MTI érdeklődésére azzal kapcsolatban, hogy Írország december 15-én kikerült a 2010-ben 85 milliárd eurós nemzetközi mentőhitelt folyósító szervezetek felügyelete alól.

Kiemelték: mérföldkő Írország talpra állásában, hogy kilépett ebből a programból, mivel azt az üzenetet közvetíti, hogy az ország képes visszatérni gazdasága hagyományos piaci finanszírozáshoz, és fenntartható jövőképe van. Írország az elmúlt három évben keményen dolgozott azért, hogy kikerülhessen a trojka felügyelete alól, és ismét "az euróövezet normális tagállama" legyen. Még nem végzett azonban a feladataival: fenn kell tartani a költségvetési fegyelmet, és olyan intézkedésekre van szükség, amelyek munkahelyeket teremtenek, valamint növelik az ország versenyképességét - tették hozzá.
A miniszterelnökség álláspontja szerint a munkahelyek számának növekedése jól mutatja az ország teljesítményét, és segít növelni az ír gazdaságba vetett bizalmat. A válság alatt hetente 1600 állás szűnt meg, ezzel szemben jelenleg 1200 újat hoznak létre - mutattak rá. Habár a munkanélküliségi ráta még mindig megengedhetetlenül magas - 12,5 százalék -, két évvel ezelőtt még 15 százalék volt.
Hangsúlyozták: a válság kezdetén visszaesett az ír gazdaság teljesítménye, három éve azonban folyamatosan növekszik a gazdaság, és az előrejelzések szerint jövőre 2 százalékos lesz a gyarapodás. Az ír gazdaság alapvetően exportorientált, és a kivitel jelenleg 16 százalékkal magasabb, mint a válság előtt, 2007-ben volt. Az exportvállalatok 2011 óta 15 ezer új munkahelyet hoztak létre.
Írország európai uniós csatlakozása óta alacsony jövedelmű, főként a mezőgazdaságra támaszkodó országból csúcstechnológiákat alkalmazó ipari társadalommá vált - emlékeztettek. Az ország jó helyzetben van ahhoz, hogy kihasználja a világgazdaság változásait. Írország célja, hogy 2016-ra a legjobb olyan kis ország legyen, amelyben érdemes üzleti tevékenységet folytatni. Hozzátették: a Forbes magazin szerint már most is Írország az erre legalkalmasabb ország a világon.
Az ír kormány elsősorban az államháztartás stabilizálására igyekszik nagy hangsúlyt helyezni, és ennek érdekében strukturális reformokat vezettek be. Arra törekednek, hogy visszaszerezzék a nemzetközi befektetők bizalmát, továbbá igyekeznek rendbe tenni a bankszektort is, és ennek az eredményeként a befektetők fokozatosan visszatérnek az ír piacra.
Az ír miniszterelnökség meglátása szerint mindenképpen szükség volt az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére. A válság az ingatlan- és a bankszektorból indult, a kormány is nagy mértékben függött az innen származó bevételektől. Az ingatlan- és a bankszektorban keletkezett buborék éppen a globális pénzügyi válság kirobbanásával egy időben pukkadt ki, így hatalmas forráshiánnyal kellett szembenéznie az országnak.
Dublinnak rengeteg pénzt kellett az ír bankokba pumpálnia, hogy megakadályozza a még nagyobb válságot, de a piacokról nem juthatott volna megfizethető hitelekhez, ezért az egyetlen lehetőség az volt, hogy az EU-hoz és az IMF-hez forduljon.
Az ír kormány úgy látja, hogy az ország sok eredményt ért el, és most már a megfelelő irányba halad. Mindehhez azonban az íreknek sok áldozatot kellett hozniuk, ezért nem lehet kockáztatni, hogy esetleg túl korán jelentik ki: túl vannak a válságon. Írországnak az a célja, hogy a gazdasága minél gyorsabban növekedjen. Ehhez az uniós tagállamoknak összehangolt lépéseket kell tenniük, például meg kell valósítaniuk a bankuniót - állapította meg az ír miniszterelnökség.
Írország december közepén hivatalosan is kikerült az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF alkotta trojka felügyelete alól. 2010-ben Írország volt az első euróövezeti tagállam, amely kénytelen volt mentőövért folyamodni az országban két évvel korábban kialakult bankválság következményeként. A szigetország 85 milliárd eurós hitelkeretet kapott, ebből 67,5 milliárd eurót használt fel. A kedvezményes, 5,8 százalékos hitel odaítélése óta az ír állampapírok hozama az elviselhetetlenül magas 14,5 százalékról 3,5 százalék körüli szintre süllyedt.
A dublini kormány összesen 345 milliárd eurót pumpált a bankokba, miután kipukkadt az ingatlanpiaci buborék, és összeomlott a bankrendszer. Az ír államadósság emiatt rekordmagasra nőtt, az idén éri el a tetőpontot a GDP 124 százalékán.