Az ügyfelek díjmentesen kaphatnak tájékoztatást a végtörlesztés várható összegéről, de ez a tartozásigazolás nem minősül végtörlesztési igénybejelentésnek – áll a törvényjavaslatban.

A lízingelt lakás annyiban különbözik a hitelre vásárolttól, hogy az előbbi tulajdonosa a futamidő végéig a finanszírozó lízingcég. A lízing konstrukció előnye, hogy a lakás áfáját a futamidőre elosztva, kamatmentes részletekben kell megfizetni, így a forgalmi adót nem kell meghitelezni.

A módosítás devizaalapú kölcsönnek minősíti azt is, amelynek a törlesztése devizában történt. A végtörlesztés ennél is forintban teljesíthető.

A bank a végtörlesztés után nyolc napon belül köteles kiadni a zálogjogról való lemondó nyilatkozatot. Az ingatlan-nyilvántartásban pedig illetékmentes a zálogjog - illetve az egyéb biztosíték, így az elidegenítési és terhelési tilalom - törlése.

A törvényjavaslat döntő része a szeptember közepén hatályba lépett, a központi hitelinformációs rendszerről (KHR) szóló törvényt módosítja. Az indoklás szerint pontosításokat fűz a szöveghez.

Új elem a törvényben az, hogy a KHR-ből az MNB és a PSZÁF is adatokhoz juthat, de előtte gondoskodnia kell az adatkezelőnek arról, hogy az adatokat ne lehessen összekapcsolni azok tulajdonosaival.

MTI