Még mindig sok a félreértés az Ügyfélkapu megszűnésével kapcsolatban, ezért a 24.hu egy cikkben foglalta össze, hogy miért szűnik meg a sokak által használt beléptető rendszer, illetve kitérnek arra is, hogy miképp használhatók az elavultat leváltó modernebb megoldások, az Ügyfélkapu+, illetve az okostelefonos DÁP (Digitális Állampolgárság Program) alkalmazás.

Az átállást azóta is rengeteg félinformáció és/vagy félreértés övezi, így most összeszedték a három legfontosabb tudnivalót, amivel a jelenleg elérhető hivatalos információk és az érvényben lévő jogszabályok alapján tisztában kell lenni.

Ehhez persze muszáj hozzátenni, hogy az állam sem az információk, sem a stabil jogi környezet biztosításában nem jeleskedik, így a folytatásban leírtak egy része egyik napról a másikra bármikor megváltozhat – erről viszont tájékoztatni fogjuk olvasóinkat.

Amit mindenképpen tudni kell:

- 2025. január 16-án az Ügyfélkapu néven ismert belépési megoldás megszűnik, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy pusztán felhasználónév és jelszó segítségével nem lehet majd belépni az olyan felületekre, mint például az EESZT, a magyarorszag.hu, az eSZJA, az ONYA és a többi ügyintézésre szolgáló állami webfelület.
- Az Ügyfélkapu+ január 16. után is használható lesz belépésre az állami webfelületeken.
- Az Ügyfélkapu+ mellett már a DÁP alkalmazás is használható, illetve január 16-át követően is alkalmas lesz arra, hogy belépjünk azon oldalakra, amiket korábban az Ügyfélkapu segítségével értünk el.

Összefoglalva: 2025. január 16. után a felhasználók azt fogják tapasztalni, hogy az ügyintézős oldalakon (EESZT, eSZJA, ONYA stb.) a belépés gombra kattintva a jelenlegi Ügyfélkapu, Ügyfélkapu+ és DÁP mobilalkalmazás opciók helyett már csak két lehetőség lesz elérhető: az Ügyfélkapu+ és a DÁP mobilalkalmazás.

Miért szűnik meg az Ügyfélkapu?

Kezdésnek tisztázzuk: az Ügyfélkapu tényleg csak egy kapu, egy digitális megoldás, ami lehetővé teszi, hogy ugyanazon felhasználónév és jelszó használatával hozzáférjünk több különböző felülethez. Olyan ez, mintha lenne kulcsunk egy olyan épülethez, amin belül aztán több irodába is bejuthatunk, hogy ott intézzük az ügyes-bajos dolgainkat.

Ezen analógia mentén a fenti kérdésre (miért szűnik meg az Ügyfélkaput?) a válasz, hogy azért, mert már öreg, nem biztonságos, nem véd úgy, ahogy kellene. Bár sokan tiltakoznak a megszokott megoldás lecserélése ellen, de a lépés szükségszerű, mert tényleg nem biztonságos, könnyen vissza lehet élni vele, illetéktelenek nagyon kényes adatainkhoz férhetnek hozzá a rendkívül gyenge védelem miatt.

Hogyan igényelhető Ügyfélkapu+?

Kezdjük itt is egy fontos dologgal: az Ügyfélkapu+ ugyanaz, mint az Ügyfélkapu, csak ki van egészítve kétfaktoros azonosítással. Az eddig használt felhasználónév és jelszó nem változik, csupán arról van szó, hogy ezeket megadva a mobileszközünk segítségével igazolni kell, hogy tényleg mi lépünk be valamelyik rendszerbe, és nem valaki más próbál visszaélni az adatainkkal.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az okostelefonunkra le kell tölteni a javasolt hitelesítő alkalmazások egyikét (nem muszáj ezeket használni, de az egyszerűség kedvéért mi most csak ezekkel foglalkozunk), és a már megszokott felhasználónév és jelszó megadása után a választott alkalmazásban megjelenő kód begépelésével tudjuk igazolni, hogy valóban mi szeretnénk belépni valamelyik állami webfelületre.

Jelen pillanatban az alábbi megoldásokat javasolja az Ügyfélkapu+:

Google Authenticator (Android, iOS)
Microsoft Authenticator (Android, iOS)
TOTP.APP (ha nem akarunk/tudunk okostelefont használni)
Verifyr (ha nem akarunk/tudunk okostelefont használni)

A regisztráció menete lépésről-lépésre:

1. Látogassunk el az ugyfelkapu.gov.hu oldalra.
2. Kattintsunk a Bejelentkezés gombra.
3. Válasszuk ki az Ügyfélkapu opciót, és adjuk meg az Ügyfélkapuhoz tartozó felhasználónevet és jelszót.
4. A betöltődő oldalon válasszuk az Ügyfélkapu+ igénylése opciót.
5. Az új lapon olvassuk el figyelmesen a szöveget, válasszuk ki a használni kívánt hitelesítő alkalmazást, majd nyomjunk a Tovább az Ügyfélkapu+ igénylése gombra.
6. Nyissuk meg a telefonra letöltött hitelesítő alkalmazást. Az általunk javasolt Google megoldásánál nyomjuk meg a jobb alsó sarokban lévő színes + ikont, válasszuk ki a QR-kód beolvasása opciót, majd olvassuk be a monitoron látszódó QR-kódot. A weblapon adjuk meg az Ügyfélkapuhoz tartozó jelszót, majd az alatta lévő rubrikába írjuk be a hitelesítő alkalmazásban éppen megjelenő hat jegyű számot, majd kattintsunk a Tovább gombra. Érdemes tudni, hogy a hatjegyű kód félpercenként változik, érdemes kivárni, míg újraindul a rendelkezésre álló 30 másodperc.
7. A betöltődő új oldalon szerepel egy törlőkód (ezzel törölhető a későbbiekben az Ügyfélkapu+ regisztráció), ezt mindenképpen érdemes lejegyezni, majd kipipálni az erről szóló fehér rubrikát, végül megnyomni a Befejezés gombot.

Ha ezzel megvagyunk, akkor innentől az állami oldalak elérésére használható az Ügyfélkapu+ regisztráció. Ismétlésként ennek menete: megadjuk a felhasználónevet, a jelszót, megnyomjuk a Bejelentkezés gombot, majd a következő oldalon jön a kétfaktoros azonosítás, itt kell megadni a hitelesítő alkalmazásban megjelenő, az Ügyfélkapu+ regisztrációnkhoz tartozó egyedi kódot.

Mi az a DÁP és hogyan lehet használni?

2024. szeptemberében indult el a Digitális Állampolgárság Program (DÁP), melynek célja, hogy idővel minden okmányunk egyetlen mobilalkalmazásban elérhetővé váljon, illetve az okostelefonos alkalmazás segítségével egyszerűbb legyen az online ügyintézés – a működéséről és a jelenleg elérhető funkciókról korábban részletes cikkben számoltunk be. Az applikáció már letölthető (itt az androidos verzió, itt pedig az iOS változat), és használható arra, hogy az Ügyfélkapu és az Ügyfélkapu+ helyett ezt használjuk belépésre az állam által üzemeltetett webes felületeken.

A DÁP-os belépés menete lépésről-lépésre:

1. Ellátogatunk valamelyik (EESZT, eSZJA stb.) oldalra.
2. Rákattintunk a Belépés gombra.
3. Kiválasztjuk a DÁP mobilalkalmazás opciót.
4. A megjelenő QR-kódot beolvassuk a telefonunkon lévő DÁP alkalmazás jobb alsó sarkában lévő QR-kód beolvasása opciót választva.
5. Megnyomjuk a telefon képernyőjén megjelenő Belépés gombot.

Ez a megoldás még egyszerűbb is, mint a felhasználónév, jelszó és autentikációs kód megadása, és pont ez is lenne a lényeg, ugyanakkor a DÁP alkalmazás használatához előbb regisztrálni kell, ami jelenleg még nem egy kifejezetten egyszerű feladat. A cikkünk publikálásának pillanatában két lehetőségünk van rá:

Regisztráció egy kormányablakban: bármelyik kirendeltségben időpontfoglalás nélkül, és az alkalmazás ígérete szerint nagyjából 20 percet vesz igénybe az egész folyamat.
Regisztráció eSzemélyi igazolvánnyal: erre egyelőre csak a 2021. 06. 23. után készült okmányokkal van lehetőség, és itt szükség lesz az aktivált eSzemélyi igazolványra (ha nincs aktiválva, az szintén egy kormányablakban végezhető el), valamint a hozzá tartozó PIN-kódra.
Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a DÁP alkalmazás használatához iOS 16 vagy Android 10, illetve ezeknél újabb operációs rendszer szükséges, tehát olyan régi telefonokon, amikre nem elérhetők ezen szoftverek, nem tölthető le az applikáció.

Fontos továbbá az is, hogy amennyiben telefont váltunk, újra be kell regisztrálni az alkalmazásba, vagyis aktivált eSzemélyi hiányában ismét be kell menni egy kormányablakba, hogy elvégezhető legyen a művelet.

A HVG írt a változás kockázatairól is.

A digitális állampolgárság alkalmazás remek ürügy volt a kormány számára, hogy a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá söpörjön be minden érdemi nyilvántartást az emberekről. Az appban még alig van funkció – de lehet, hogy a felhasználóknak jobb is így.

Ha eddig gyanakvásra adott okot, hogy Rogán Antal egy személyben felügyeli a titkosszolgálatokat, az állami propagandát és a választási informatikát, akkor az aggodalom most a tetőfokára hághat. Az általa vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda a bűnügyi nyilvántartáson kívül szinte minden olyan adatnak a kezelését átvette a Belügyminisztériumtól, amelyet az állam gyűjt a polgárairól.

Alapesetben persze mindegy, hogy hol tartanak nyilván egy adatot, hiszen az informatika mindenképpen megteremtheti az összeköttetést. Csakhogy Magyarországon egy olyan azonosítót határoztak meg a DÁP alapjául, amely önmagában alkalmas arra, hogy arról az emberről, akihez az állam hozzárendelte az adott azonosítót, egy teljes személyiségprofilt állítsanak össze. Hogy ennek mi a kockázata? Miután a jogszabályok nem tisztázták, hogy az államigazgatás egyes területeiről ki és mennyit lát az adatbázisokból, és később is elég csak alacsonyabb szintű rendeletekben, nem pedig törvényben szabályozni, hogy mi tartozik a DÁP körébe, egyelőre nem kizárt, hogy egy egészségügyi ellátásról szóló döntést függővé tegyenek például az adózási szokásoktól vagy egy állami támogatást a közlekedési szabályok követésétől. A bizalom pedig könnyen elillanhat, ha megtörténhet, hogy egy kormányhoz közel álló újság érzékeny egészségügyi adatokat hoz nyilvánosságra egy ellenzéki politikusról, ahogy a Magyar Nemzet tette a Tisza Párt elnökéről, Magyar Péterről.

A Pegazus botrány után nem alaptalan sokak bizalmatlansága a DÁP-pal kapcsolatban.