Hétfőn megjelent a Magyar Közlönyben „A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról” szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet. A járások visszaállításáról szóló törvény elfogadása után ebből a jogszabályból pontosabb képet kapunk a járások feladatairól, a hivatalok létrehozásának módjáról, a működésükhöz szükséges ingó és ingatlan vagyon biztosításáról.

Sok volt a bizonytalanság, hogy milyen feladatokat látnak majd el a járások, honnan lesz a feladatellátásra ember, eszköz. A járási hivatalok jövőbeni feladatait eddig részben a helyi önkormányzatok látták el, részben állami szervek.

Az alábbi feladatokat szabta a járási hivatalok részére a kormányrendelet:
A járási gyámhivatal és a járási építésügyi hivatal önkormányzati feladatellátásból kerül a járáshoz. A járási hivatal állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve, a falugazdász-hálózat, a járási földhivatal, a járási hivatal munkaügyi kirendeltség és a járási népegészségügyi intézet (ÁNTSZ) eddig is állami szervezet volt.
Az eddig önkormányzatok által ellátott feladatok végrehajtásához szükséges munkaerőt, ingatlanokat és eszközöket az önkormányzatoktól veszik el ingyenes használatba a járási hivatalok részére, az eddig is állami szervek a járási hivatal részeként dolgoznak tovább.

A Rábaközben két járási hivatal fog működni 2013 január 1-től.
A Csornai Járási Hivatal 33 településsel, székhelye Csorna: Acsalag, Barbacs, Bágyogszovát, Bodonhely, Bogyoszló, Bősárkány, Cakóháza, Csorna, Dör, Egyed, Farád, Jobaháza, Kóny, Maglóca, Magyarkeresztúr, Markotabödöge, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Rábcakapi, Sobor, Sopronnémeti, Szany, Szil, Szilsárkány, Tárnokréti, Vág, Zsebeháza,
A Kapuvári Járási Hivatal 19 településsel, székhelye Kapuvár: Babót, Beled, Cirák, Dénesfa, Edve, Gyóró, Himod, Hövej, Kapuvár, Kisfalud, Mihályi, Osli, Rábakecöl, Répceszemere, Szárföld, Vadosfa, Vásárosfalu, Veszkény, Vitnyéd

Ha egy település át akar kerülni egy másik járáshoz, akkor azt egy önkormányzati ciklusban egyszer teheti meg. Erről a kormány dönt, és az átcsatolásra az általános önkormányzati választások napján kerül sor.

Megkérdeztük néhány polgármester és jegyző véleményét a leendő járásokról. Általános véleményük az volt, hogy többet vártak a járások létrehozásától. Csak olyan feladatok kerültek a járásokhoz, amelyek eddig is térségi ellátásban működtek (gyámügy, építés), vagy állami szerv végezte. Azt a problémát, hogy az ügyintézés szakszerűsége és gyorsasága jelentősen javulhatna, ha olyan feladatokat látna el a járás, ami egy-egy kisebb önkormányzatnál évente egyszer-kétszer fordul elő, ez a járás nem oldja meg. Inkább csak cégtábla átfestésnek tűnik, meg majd lehet valakiből járási hivatal vezetőt csinálni. A jegyzők rengeteg államigazgatási –tehát állami- feladatából keveset vesz el ez a megoldás. Különösen félnek attól, hogy az állami feladatok ellátására hivatkozva (beleértve a januártól állami oktatást is) mennyi létszámot, ingatlant, eszközt és állami támogatást vesznek el a településtől. Ha az állam annyi pénzt vesz el az önkormányzatoktól, amennyibe a feladatellátás valóban kerül, akkor a települések nagy bajban lesznek, hiszen mindenhez eddig saját forrást is hozzá kellett tenni. Akkor a megmaradt feladatok ellátására képtelenek lesznek.