Hírek
2012. Február 24. 10:24, péntek |
Helyi
Forrás: saját forrás
Kapuvári Szabadegyetem - A Nyugat-magyarországi felkelés
Megtartották a Kapuvári Szabadegyetem soron következő előadását a Rábaközi Művelődési Központban február 22-én este.
Ezúttal Sarkady Sándort hallgathatták meg az „egyetemisták” aki a Rábaközt is érintő történelmi eseményről, az 1921-es Nyugat-magyarországi felkelésről beszélt.
„A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28.-1921. október 13.között zajlott a mai Burgenland és Magyarország nyugati területén. A felkelés kiváltó oka az osztrák államtanács 1918. november 17-i nyilatkozata volt, amelyben etnikai elvekre hivatkozva bejelentette területi igényét a többségében németek lakta, de jelentős horvát és magyar kisebbséggel rendelkező Nyugat-Magyarországra, beleértve Kapuvár, Csorna és Sopron városát is. Az Antant jóváhagyta az osztrák kérelmet, és az 1919. szeptember 10-i saint-germaini békeszerződésben Ausztriának ítélte a területet, majd 1920. június 4-én a trianoni békeszerződésben ezt megerősítette.
A döntés ellen a magyar kormány is tiltakozott és megpróbált megállapodni az osztrák államvezetéssel, de a próbálkozások eredménytelenül zárultak. Ekkor kezdődött egy önkéntesekből álló magyar felkelő alakulat szervezése. Amikor 1921.augusztus 28-án az osztrák csendőr alakulatok átlépték a határt, hogy birtokukba vegyék a nekik ítélt területet, Ágfalvánál a „rongyos gárda” szembeszállt a csendőrökkel és visszaverte őket. Ezzel vette kezdetét a nyugat-magyarországi felkelés, amely közel másfél hónapig tartott. A felkelés során a felkelők kiszorították az osztrákokat a teljes Burgenland területéről, majd kikiáltották a Lajtabánságot, Prónay Pált nevezve ki lajtai bánnak.
A magyar kormány hivatalosan nem támogatta a felkelőket, de a felkelés leveréséért sem tett semmit. A harcok eredményességének köszönhetően az 1921. október 11.-13. között tartott velencei konferencián a kormány képviselői kiharcolták, hogy Sopron és a környékén fekvő nyolc falu népszavazás útján dönthessen hovatartozásáról. A december 14. - 18. között tartott népszavazáson a lakosság 65,8%-a Magyarország mellett szavazott, így a népszavazás teljes sikerrel zárult. Azóta illetik Sopront a „leghűségesebb város” jelzővel. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, melyet a nagyhatalmak tartósan elfogadtak.”
A következő előadást „Rábaközi nevek” címmel Dr. Varga Józsefné PhD egyetemi docens tartja.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 22. 09:00, péntek | Helyi
Mikulásváró Bősárkányban
Jelentkezési határidő november 27.
2024. November 21. 16:00, csütörtök | Helyi
A Pannon-Víz nevében próbálkoznak telefonos csalók
Felhívás