A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint egy történelmi személyiség és műve nem ítélhető meg az adott kor ismerete nélkül, és az antiszemitizmus megalapozatlan vádja nem csak az érintett hitelét rontja - a kisebbik kormánypárt ezt a Prohászka Ottokár emlékére tervezett szobor körüli vitákra reagálva közölte ezt kedden az MTI-vel.

A KDNP közleményében úgy fogalmazott: Prohászka Ottokár korának egyik legkiválóbb és legműveltebb gondolkodója volt, küzdött a szegénység és a megoldatlan szociális problémák ellen, kiállt a nők társadalmi helyzetének javítása mellett, szorgalmazta a földkérdés megoldását. Az 1927-ben elhunyt Prohászka - írták - számos esetben joggal vitatott megállapításai még az intézményes zsidóüldözés és a holokauszt borzalmai előtt születtek, egy olyan társadalmi és politikai feszültségekkel túlterhelt időszakban, amikor még friss volt az első kommunista diktatúra és a trianoni döntés emléke.
Felidézték, hogy Prohászka Ottokár 1920-ban egy parlamenti beszédében kijelentette: "Nem vagyok antiszemita, amint nem vagyok antigermán, nem vagyok antigall, nem vagyok antiangol." A KDNP közölte azt is, Prohászka tisztelettel tekintett a hitét gyakorló zsidóságra, élete végén írta a Zsidó testvéreimhez című munkáját, amelyben figyelmes odafordulással keresi - a keresztény teológus és katolikus püspök alapállásából - a zsidóság üdvtörténeti helyét. Prohászka egyik legkiemelkedőbb tanítványa az 1944 decemberében a nyilasok által meggyilkolt Salkaházi Sára volt, "aki a Szociális Testvérek Társaságának tagjaként töretlenül vitte tovább egykori patrónusa szociális és társadalmi tanítását" - tette hozzá a KDNP, amely szerint a hiteles kereszténység jelenthet igazi védelmet a rasszizmus ellen.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke múlt pénteken a kormányfőnek írt nyílt levelében gyalázatosnak nevezte, hogy a kormányzó pártok a Horthy-korszak "újabb antiszemita személyiségének", Prohászka Ottokár püspöknek akarnak köztéri szobrot állítani és felhívta a miniszterelnököt, akadályozza meg a szobor felállítását. Prohászka személyének megítélése eddig egyértelmű volt: a Horthy-korszak egyik fő ideológusaként, politikusként gyűlöletre uszított, antiszemita eszméket hirdetett, "ő követelte leghangosabban a numerus clausust, antiszemitizmusa nem kérdés, hanem tény" - írta Mesterházy Attila.
A Népszabadság június 22-i számában ismertette a XIII. kerületi önkormányzat közleményét, amelyben tiltakozott a szoborállítási terv ellen, s kinyilvánította: elfogadhatatlannak tartja, hogy területén egy káros indulatokat gerjesztő, megosztó személyiségnek emlékművet állítsanak. A lap felidézte, hogy Csomós Miklós (Fidesz-KDNP) főpolgármester-helyettes a fővárosi közgyűlés egyik áprilisi ülésén egy jobbikos indítvány kapcsán közölte: "azzal természetesen egyetértek, hogy Prohászka Ottokárnak szobrot emeljünk". Bejelentette, hogy Prohászka szobrának felállítása "folyamatban van" a XIII. kerületi Lehel téri templom előtt.