Drámaian csökkent a gabonafélék – vélhetően fiktív – exportja két észak-alföldi határátkelőhelyen idén júliusban, miután egyes növényi termékek esetében életbe lépett a fordított áfa, és ez lehetetlenné tett bizonyos típusú csalásokat. A gabonatermesztők és kereskedők is üdvözlik a lépést, és a rendszer mielőbbi kiterjesztését sürgetik - írja a Világgazdaság.

Az Észak-Alföldi régiónkban lévő két határátkelőhelyen, Ártándon és Csengersimán a gabonaszállítmány forgalom 69,94 százalékkal esett vissza júliusban, áruokmány szerinti mennyiséget tekintve ez a csökkenés pedig 70,76 százalékosos volt – áll egy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Főigazgatósága által készített jelentésben. Az összegzés hozzáteszi: a kivitel idén júliusban 78,21 százalékkal zuhant tavalyhoz képest, míg az import 56,76 százalékkal csökkent. Ugyanez az áruokmány szerinti mennyiségi csökkenést tekintve 79,39, valamint 43,86 százalék.

A drámai zuhanás oka a július elsejétől élő fordított áfa, amely a gabonaféléket, az olajosmagvakat valamint egyes fehérjenövényeket érint. A vásárlói lánc végén fizetendő áfa ugyanis lehetetlenné tett olyan típusú áfacsalásokat, amelyeket a termények fiktív utaztatásával valósítottak meg. Korábban a célpontországok ezen a téren Szlovákia, Románia és Szerbia voltak, ezeken a határszakaszokon „tűntek el” a korábban mindennapos szállítmányok.

„Egyértelmű, hogy a feketekereskedelem a fordított áfa bevezetése miatt csökkent. Akik ma külföldre viszik az árut, azok teljesen legálisan teszik ezt, ez azonban néhol csak a korábbi forgalom tizedét teszi ki” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Vancsura József . A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hozzátette: „mára elmondható, hogy a fordított áfa bevezetése elérte a célját, és – Romániához hasonlóan – azonnal megtisztította a piacot.” Az elnök ugyanakkor hozzátette: „az adócsalók ma más árukkal dolgoznak, jellemzően műtrágyával és húsfélékkel, ezért a jövőben indokolt lenne kiterjeszteni a rendelkezést más árucsoportokra is.