A 15 évvel ezelőtt bevezetett elszakadás elleni törvény lehetővé teszi Kína számára, hogy katonai erővel szálljon szembe a tajvani függetlenségi mozgalommal abban az esetben, ha a szigetet függetlennek nyilvánítanák.

Li Cuo-cseng tábornok, a kínai katonai bizottság hadsereget irányító testületének elnöke az eseményen kijelentette: amennyiben a békés újraegyesülés lehetősége már nem állna fenn, a kínai hadsereg minden eszközt bevet annak érdekében, hogy leverjen bármilyen jellegű szeparatista törekvést. "Nem ígérjük, hogy nem alkalmazunk erőszakot, ezt a lehetőséget fenntartjuk, és minden szükséges lépést megteszünk a Tajvani-szoros helyzetének stabilizálására és ellenőrzésére" - fogalmazott.

Liu Csie-ji, a pekingi kormányzat tajvani ügyekért felelős irodájának vezetője mindazonáltal azt mondta: Tajvan és Kína számára a legjobb út a békés újraegyesülés lenne.

Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

Caj ráadásul május 20-i, második mandátumára szóló beiktatásakor kijelentette: Tajvan sohasem fogadja el az egy ország, két rendszer elvét. A kapcsolatokban további feszültségforrást jelenthet a pekingi kormányzat által csütörtökön elfogadott, Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvény is, amelyre reagálva Tajvan bejelentette, hogy hongkongi menedékkérők megsegítését célzó humanitárius akcióterven dolgozik.