„…Határozzuk el magunkat valamennyien, hogy Isten útján járó emberek akarunk lenni. Határozzuk el, hogy tiszta emberek akarunk lenni. Talán még soha a világon nem volt olyan nagy szükség tiszta emberekre, mint napjainkban. Miért?...Mert az eszmék szörnyű zűr-zavarában, a világnézetek csatájában hamis próféták settenkedéseitől megundorodottan az emberiség öntudatlanul talán, de keresi, várja, hogy jöjjön a megváltás. Jöjjenek a megváltó emberek, akik a közönynek, a látszatkereszténységnek salakjából újra napvilágra hozzák az egyetlen megváltásnak, az egyetlen Megváltónak örök, tiszta evangéliumát. A világot nem diplomaták és nem hadvezérek, nem tudósok és filozófusok, nem gépek és nem paragrafusok, hanem a tiszta emberek fogják megmenteni. A tiszta emberek minden korban és minden társadalmi rétegben...A tiszta emberek, a tiszta társadalom, a tiszta magyarság, melynek a kereszténység nem születési véletlen, nem megkülönböztető negatívum, nem politikai jelszó és érvényesülési lehetőség, hanem boldogító igazság, nyíltan vállalt és halálig megtartott életprogram…”

Közi Horváth József 1937-ben elmondott szentbeszéde – melyet a rádió is közvetített – tárja elénk az egykori pap-politikus-író gondolkodását, életről vallott felfogását. Iránymutatás a mának és a holnapnak, és egyben a nevét viselő népfőiskola által szervezett Emlékkonferenciának. Az idén emlékezünk ugyanis meg Közi Horváth József születésének 110., és halálának 25. évfordulójáról. A szülőfalujában, Agyagosszergényben működő népfőiskola nemcsak Közi-Horváthot, de annak korát is be kívánta mutatni a szeptember 29-i rendezvényen.

A temetőben lévő sír megkoszorúzását követően vette kezdetét a helyi Művelődési Házban az Emlékkonferencia. A résztvevőket Póczáné Németh Alojzia, a népfőiskola elnöke köszöntötte – egyben a konferencia levezető elnök. Hosszas taps mellett külön köszöntötték a falu egykori szülöttjét, az 1952 óta Kanadában élő Fodor Gyulát és feleségét. Könnyel telt szemekkel hallgatták meg a rendezvény kezdetén a Magyarok Világhimnuszát, majd Hámor Józsefné elszavalta Ábrányi Emil: Él a magyar… c. versét.

Közi Horváth József 1935-től az újjászerveződő Katolikus Akció első országos főtitkára. Életének e szakaszát Dr. Gianone András elevenített fel, aki feldolgozta az Actio Catholica magyarországi történetének 1932-1948 közti szakaszát. Közi-Horváth AC-nál eltöltött évei alatt megírt röpiratai, több mint egymillió példányban keltek el. 1939-es országgyűlési képviselővé választásakor főtitkári posztjáról le kellett mondani. Közi-Horváth már az 1935-ös országos választások küzdelmeiben is megmérette már magát, ám az eddigi kutatások nem tisztázták, hogy miért lépett vissza már a kampányban, annak ellenére, hogy, mint a csornai körzet kereszténypárti képviselője nagy esélyesnek számított. A kor történéseit és Közi-Horváth szerepét Szalay Balázs előadásából ismerhették meg a jelenlévők. 1939-ben a Magyar Élet Pártja és az Egyesült Keresztény Párt közös listáján jutott be a Parlamentbe. Életútjának következő hat évét Szalai Viktor ismertette. Mint a népfőiskola alapítója, előadása kezdetén két levélrészletet olvasott fel, melyekkel Dr. Áder János köztársasági elnök és Széles Sándor megyei kormánymegbízott köszöntötték a konferenciát. A világháborút követő hazai, politikai eseményekből már kimaradt és tizenhat hónapi bujdosás után 1947 elején menekült külföldre. Az emigrációban gyorsan megtalálta életművének lelkipásztori és keresztény közéleti elkötelezettségből fakadó folytatását. Ezekről már Skultéty Csaba beszélt egy videó üzenetben – idős kora és egészségi állapota miatt személyesen nem lehetett jelen. Az egykori jó barát felidézte néhány közös emléküket, az emigrációs keresztény értelmiség Spiritus rectorának nevezve Közi-Horváthot.

1988-ban bekövetkezett haláláig emigrációban maradt, a München melletti Oberhachingban hunyt el. Kovács K. Zoltán visszaemlékezéseiben a következőket írta róla: „Úgy ment el az élők sorából, mint ahogy utolsó 25 évében élt, csendesen, szerényen, lelkipásztori szolgálatában készülve a találkozásra Krisztussal. Pedig voltak évek, amikor éppen a hangja, kiváló szónoki képessége jellemezte egyéniségét. Közi Horváth József halálával a ’30-as évek közepével kezdődő hazai katolikus reformkorszak erkölcsi, szociális és politikai megújulást sürgető nagy nemzedékének egyik iránymutató egyénisége távozott” – adott összegzést is egyben egy életútról az egykori politikus, újságíró.

Az Emlékkonferencián, Szarka Gábor agyagosszergényi plébános ajánlásával került bemutatásra a Közi Horváth József Népfőiskola legújabb kiadványa: „Közi Horváth József – Válogatás röpirataiból I.” c. könyv. A kötetben – mely az Alpokalja-Ikva mente Leader Egyesület támogatásával készült el-: A mocsoktalan házasság (1935); a Nemzetiszínű pogányság (1937); a Magyarország és Nyugateurópa politikai kapcsolatai (1960) című írásokat gyűjtötték egybe. A szervezők Közi Horváth József írásaiból, róla szóló cikkekből, korát bemutató kiadványokból, könyvekből egy kiállítással is készültek az Emlékkonferenciára.