A pajzsoscankó Eurázsia északi területeinek mocsaraiban, láprétjein költ. Hosszútávú vonuló, az északeurópai állománya a telet Nyugat-Afrika Szaharán túli területein tölti. Ősszel és tavasszal nagy számban vonul át a Kárpátmedence vizes élőhelyein.

A gyűrűs pajzsoscankót Csornán, a cserépgyár mellett elterülő rekultivált agyagbánya területén fényképezte le Győri Miklós. Mivel a madáron a fémgyűrű mellett színes, kódos műanyag jelzőgyűrű is van, könnyű volt az egyedi azonosítás. Ezt a példányt 2016. szeptember 2-án jelölték Északkelet Skóciában, az Ythan folyó torkolatvidékén.

A Skóciában gyűrűzött, megfigyelt pajzsoscankó megkerülési térképe
(Madárgyűrűzési Központ)

Ez az első brit gyűrűs pajzsoscankó, ami megkerült Magyarországon. Itthon korábban 44 külföldi gyűrűs példány került meg. Ezek közül hármat a telelőterületükön, Afrikában gyűrűztek, Szenegálban (2 példányt) és Maliban. A többi Európában kapta az egyedi azonosítóit, Beloruszban (10 példány), Csehországban (3 pld.), Finnországban (7 pld.), Hollandiában (12 pld.), Németországban (2 pld.), Norvégiában (2 pld.), Olaszországban (2 pld.), Svédországban és Ukrajnában (2 pld.).

Magyarországon eddig közel kétezer pajzsoscankót gyűrűztek a vonulási időszakokban. Ezek közül eddig 42 madár került meg külföldön, a legtöbb a szomszédos Ausztriában (19 példány). Afrikai országokban összesen hat hazai gyűrűs pajzsoscankó került eddig meg, Mauritániában, Maliban (4 pld.) és Tunéziában. A többi magyar gyűrűs példányt Észtországból, Finnországból (3 pld.), Hollandiából (5 pld.), Lengyelországból, Montenegróból, Litvániából (3 pld.), Németországból, Olaszországból és Oroszországból (3 pld.) jelentették vissza. A legtöbb megkerült madár színes jelölésű volt, azonosításuk ez alapján történt.

Fotó: Győri Miklós