A Freedom House által végzett, 47 országot vizsgáló, az internet és a digitális média átfogó értékelését célzó kutatás rangsorában Magyarország az előkelő 5. helyen végzett, Észtország, az Egyesült Államok, Németország és Ausztrália mögött.

Hazánk a 2012-es keltezésű listán maga mögé utasította a hatodik helyen szereplő Olaszországot és a nyolcadik helyen végzett Egyesült Királyságot. A felmérés egy 21 kérdéses, három témakört felölelő kérdőív alapján készült.

Egyrészt az internet-hozzáférés kormányzati, infrastrukturális és gazdasági akadályait kívánta feltérképezni. Másrészt a tartalom korlátozására irányuló törekvéseket vizsgálta, beleértve a weboldalak szűrését, blokkolását, a cenzúra, öncenzúra megjelenését, a tartalom sokszínűségére vonatkozó manipulációt és a digitális média társadalmi és politikai aktivitásra való felhasználását.

Harmadrészt a felhasználói jogok megsértése esetén rendelkezésre álló lehetőségeket vette számba, ezen keretek között a jogi védelmet és az online tevékenység esetleges következményeit gyűjtötte össze.

A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon senki sem korlátozza a sávszélességet, a routerek, switchek egyéb eszközök használatát, azok a távközlési társaságok tulajdonában vannak. A törvény értelmében az internetet és a távközlési szolgáltatásokat kizárólag váratlan támadások, szükséghelyzet, válság esetén vagy honvédelmi célból lehet szüneteltetni. A legismertebb közösségi oldalak: Facebook, Twitter és a legnagyobb tárhelyszolgáltatóként számon tartott YouTube, valamint a nemzetközi blogszolgáltatások, web 2.0-szolgáltatások szabadon hozzáférhetőek és számos magyar nyelvű blogszolgáltatás is elérhető.

Magyarországon nem létezik semmiféle technikai szűrés, nincs cenzúra a honlapok blogok, szöveges üzenetek tekintetében, és nem létezik más módszer sem, amely megakadályozná a tartalomhoz való hozzáférést. Bárki indíthat blogot, weboldalt, bármilyen felületen kifejezheti véleményét – tartalmazza a Freedom House jelentése.

Bár a 2010-es szabályozás kritikusai azt állították, hogy a terület szabályozása nem egyértelmű fogalmakat és magas bírságrendszert használ – ami öncenzúrához vezethet és dermesztő hatással lehet az újságírás egészére –, nincs azonban olyan online médium, amelyre bírságot szabtak volna ki az új szabályozás alapján. A jelentés kiemeli, hogy az NMHH internetes hotline-szolgáltatást működtet nem hatósági eljárás, hanem társadalmi felelősségvállalás keretében, többek között a gyermekpornográf tartalmak kiszűrésére.