Brutálisan nagyot zuhant az élelmiszerboltok forgalma, már az ételen is spórolnak a magyarok – teszi közzé a KSH most már hónapról hónapra.- írta meg néhány napja a HVG. Elsőre nem is csodálkozunk ezen, hiszen mind látjuk, mennyire drágul minden, de aztán csak adja magát a kérdés: mégis, hogyan? Hiszen enni muszáj, ezen egy szintig lehet takarékoskodni, de a végtelenségig azért nem. Nyaralni nem kötelező, ha nincs pénz; ha egy bútor megadni készül magát, akkor még mindig el lehet halasztani a vásárlását, amíg szét nem hullik, az evésre viszont nem mondhatjuk azt, hogy majd inkább pár hónap múlva költünk rá.

Márpedig a forgalom zuhanása nagyon látványos. Ha a KSH bolti forgalmi adataiból külön vesszük az élelmiszer jellegű vegyes üzleteket – ez a név, ami egyben az egyszerű megfogalmazásokat kedvelő szerkesztők ősellensége is, jelent minden olyan üzletet, ahol ételt is lehet kapni, legyen az kisbolt, éjjel-nappali, diszkont, szupermarket vagy hipermarket, összességében a magyar boltok háromnegyede ide tartozik –, akkor látszik, hogy a mostanihoz fogható nagy és sokáig tartó visszaesés egészen példátlan.

Az élelmiszerforgalom még a koronavírus alatti lezárások idején sem esett érdemben, hiszen akkor nem a pénzhiány volt a baj, most viszont nem egyszerűen mínuszban van hónapok óta, hanem már13,1 százalékkal kevesebbet vásároltunk, mint egy évvel korábban, ha a megvásárolt termékek mennyiséget nézzük. A HVG megkérdezte a nagyobb üzletláncokat arról, a saját forgalmukban mit tapasztalnak, milyen stratégiákkal próbálnak spórolni az ő vevőik.

„Hónapok óta érzékelhető a lefelé vásárlás, amely azt jelenti, hogy a vevők elsősorban az olcsóbb, az akciós és a hatósági árazásban érintett termékeket részesítik előnyben” – írta kérdésünkre Maczelka Márk, a Spar Magyarország kommunikációs vezetője. A vásárlói kosarakról általánosságban elmondható, hogy csökkenésben vannak, a vevők nagyon meggondolják, mit és mekkora mennyiségben vesznek, és főképp, hogy mennyiért. „Erőteljesen árvezéreltek lettek” – tette hozzá. Ennek az eredménye az, hogy a Spar boltjaiban is ugyanazt látják, mint amit a KSH az országos átlagban kimutat: több pénzt hagynak az emberek kasszáknál, mint egy éve, viszont ezért jóval kevesebb terméket vesznek.

A spórolás egyik módja az, hogy az ember a bolt saját márkás termékeit keresi. A Sparnál a saját márkás termékek forgalmi részaránya az elmúlt hónapokban 25 százalékról 30 százalék körülire nőtt, ami a kommunikációs vezető elmondása szerint „példátlan az elmúlt éveket figyelembe véve”.

A Lidl sajtóosztályától is azt a választ kapták: a magas infláció miatt a vásárlók még fontosabbnak tartják az akciókat és az alacsony árakat. Az ő üzleteikben is a saját márkás termékek kerültek előtérbe a drágább márkatermékek helyett, és az árstopos termékeket is keresik.

A Penny boltjaiban nem annyira az a jellemző, hogy kevesebbet vásárolnának az emberek, inkább az figyelhető meg, hogy tudatosabban kezdtek vásárolni – mondta el Kazatsay Eszter, a cég magyarországi kommunikációs vezetője. Jobban odafigyelnek a termékek lejáratára, sok esetben bevásárlólistával érkeznek, és azt is sokan kihasználják, amikor az üzlet több termék vásárlására kedvezményt kínál. Láthatóan átalakultak a fogyasztói kosarak, a vásárlók még inkább akcióérzékennyé váltak – tette hozzá.

Egy nagyobb boltban persze nem csak ételt lehet venni, szóval a forgalom nem csak az ételvásárlások miatt csökkenhet. Az Auchannál például az látszik, hogy a vásárlók „meggondolják, hogy mit vesznek, és a nem-élelmiszer kategóriájú termékekről akár hajlandóak lemondani” – hozott példát Vorigin Dóra, az üzletlánc külső kommunikációs menedzsere. Az ottani vevők is sokkal árérzékenyebbek most, de az Auchannál a vásárlások száma nemhogy nem csökken, még nő is: a vásárlók többször mennek be a boltokba, cserébe egyszerre inkább kevesebbet vásárolnak, és keresik, hogy épp akkor mik a jó ár-érték arányú termékek.

Az Aldinál is hasonló a helyzet, onnan arról számoltak be, hogy több vevő érkezik, főleg a nyugdíjasok közül. A vásárlói tudatosság az ottani tapasztalatok szerint is sokkal magasabb fokon működik: a vevők alaposabban megtervezik, mit mikor szereznek be, a korábbinál is alaposabban megnézik és összehasonlítják a termékek árait, és más üzletláncokéval is jobban összevetik. Az Aldinál nem annyira a már említett "lefelé vásárlás" történik, hanem ott is inkább a saját márkás termékeket veszik az új vásárlók – tették hozzá. A tejtermékeket hozták fel erre látványos példának, de nem csak az ételeknél, hanem még a vegyi áruknál is egyértelmű náluk a saját márkás termékek előretörése.

További részletek a HVG cikkében