"A 2024. januári bérek kifizetésére sajnálatos módon késedelmesen kerül sor. Ezzel egyidejűleg február 12-től – egyelőre határozatlan időre – állásidőt rendelünk el". Ezt a levelet kapták a csornai napelemgyár dolgozói február 8-án Dr Haidegger Ákos ügyvezető aláírásával. A levelet egy dolgozó elküldte Kovácsné Varga Ildikó önkormányzati képviselőnek segítséget kérve. A képviselő múlt csütörtökön a testületi ülésen napirend utáni hozzászólásban felszólalt a még megmaradt napelemgyári dolgozók érdekében. Megkérdezte, mit tud erről a város vezetése, és mit akar tenni a dolgozók érdekében. A városvezetés a súlyos helyzetről nem tudott semmit, és szokásuk szerint lerázták magukról, mondván ez egy magáncég problémája. Hozzá vagyunk szokva, hogy a város vezetői csak a sikerekben kívánnak osztozni, legyen az bárkié, a gondokat messze kerülik. Ők is ismerik a mondást: "Szarnak bajnak nincs gazdája."

Ez nem először fordul elő. Két éve ugyanerről kellett beszámolnunk. Mi is az, amiről a városvezetés semmit nem tudott, de tudott Kovácsné Varga Ildikó képviselő, és tudott a 24.hu internetes portál is? Innentől az ő cikküket idézzük.

A naperőművek telepítése csúcsra jár Magyarországon, a csornai napelemgyártó mégis veszteséget veszteségre halmoz. Közpénz milliárdokat és az állami tulajdonú MFB Zrt. több mint 10 milliárdos hitelét égeti a svájci gyökerű vállalkozás.

Amilyen fényes kilátásokkal kecsegtet a napelemes biznisz, olyan vontatottan indult a csornai projekt: 2014-től húzódott az üzem beindítása, egészen 2020 végéig, akkor kezdték a termelést. Nagy áttörés azonban nem látszik a mérlegekben:

2020 és 2022 között csaknem 7,7 milliárd forint veszteséget hozott össze a napelemgyár (a 2023-as adatokat május 31-éig kell leadni a cégbíróságnak). Pedig a korábban csak fantomgyárként emlegetett csornai üzem jelentős állami közreműködéssel épült fel.

A beruházás egyedi kormánydöntéssel 1 milliárd forint támogatást kapott, csaknem 2 milliárd forint uniós támogatást nyert el, a kormány bankja, az Eximbank 22,5 millió euró hitelt nyújtott számára, később a kormány másik bankja, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. átvette a hitelt, sőt megemelte a keretet. Az indoklás szerint azért, mert a piaci kereslet miatt megduplázzák a kapacitást. (A hitelbiztosítéki nyilvántartásban 80 millió eurós biztosíték szerepel, az MFB csak 40 millió eurós kölcsönről beszélt.)

Mindenki naperőművet épít, mi a gond?
Magyarországon gyors tempóban bővül a naperőművek termelése, már a Paksi Atomerőműhöz fogható, sőt azt némelykor meg is haladja. Az Energiaügyi Minisztérium jelentése szerint február 16-án déltájban csúcsot döntött, 2756 megawattig futott fel az 50 kW feletti napelemes rendszerek összes termelése. Tavaly egyébként több mint 1600 megawattal nőtt a naperőművek beépített teljesítménye, és a minden korábbit felülmúló éves bővülésen nagyjából fele-fele arányban osztoztak az ipari és a háztartási méretű rendszerek. Ezek szerint a kereslettel nem volna gond.

„Szerintem ott inkább csak «gyártogatás» folyik, nagy szállítmányozás, forgalom sosem látszott a kerítésen kívülről” – mondta a 24.hu kérdésére az egyik, Győr-Moson-Sopron megyében ténykedő napelemes kivitelező cég képviselője. A napelemes piacon van évek óta, de azt mondta, nem találkozott még Ecosolifer gyártású termékkel. Ezt a szakmában azzal magyarázzák, hogy a csornai gyár nem teljes paneleket gyárt, hanem a panelekhez cellákat állít elő, amiket alkatrészként beszállít a megrendelőinek. Azt nem tudják, milyen cégeknek szállít az Ecosolifer, a kft. mérlegbeszámolójából annyi derül ki, hogy nem belföldön értékesít.

A mérlegei alapján nem áll jól az Ecosolifer szénája. 2021-ben a 20 millió forintot sem érte el az árbevétele – ez kevesebb volt, mint az ügyvezető tevékenységéért járó 33 millió forint javadalmazás –, a veszteség ugyanakkor meghaladta a 2,2 milliárd forintot.

2022-ben folytatódott a kálvária: az Ecosolifer 1,2 milliárd forint árbevételt mutatott ki, és 3,8 milliárdra nőtt a veszteség. Az Ecosolifer kötelezettségei 18,7 milliárd forintot tettek ki, ebből 11,4 milliárd volt a hosszú lejáratú, fejlesztési, beruházási hitel, amit az MFB folyósított. (Rövidlejáratú kötelezettségek között van nyoma 3 milliárd forintnyi MFB-kölcsönnek és 2,2 milliárd forint tagi hitelnek a svájci anyacégtől.) Az Ecosolifer veszteségei miatt a saját tőkéje 2022 végére mínusz 4,8 milliárd forintra zuhant. Ennek ellenére nincs nyoma annak, hogy a veszteségek pótlására tőkét emeltek volna a cégben, vagy más módon rendezték volna a helyzetet, de annak sem, hogy kezdeményezték volna a cég megszüntetését.A beszámolóból olyasmi rajzolódik ki, hogy újabb pénzeket kellene beleölni a csornai gyárba.

További részletek a 24.hu cikkében